A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

2. SZEKCIÓ: A VÍZELLÁTÁS – VÍZKEZELÉS IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI - RADÁCS ATTILA–SZERENCSI LÁSZLÓ–SCHOLTZ ÉVA: Vízbázisvédelem és monitoring K+F projekt tükrében

l.ifH F.M £<M y*w it*»* ti* 5.ábra A Vízbázisvédelmi Információs Rendszernek a topológiai adatok kezelése mellett alkalmasnak kell lennie, statikus valamint időben változó, rendszeresen ismétlődő mérési adatok tárolására. A vízbázisokkal kapcsolatos adatok kezelése így egyrészt a vízbázisok konkrét adatainak kezelését igényli, mint: - Vízbeszerző művek törzsadatai (azonosító és műszaki adatok) - Üzemi mérési adatok - Vízminőségi adatok - Szennyezőforrások adatai (hely, koordináta, mennyiség, minőség) másrészt a vízbeszerző müvek utánpótlódási területeire vonatkozó komplex térképi adatok nyilvántartása és megjelenítése szükséges, mint a: - Védőterületek adatai (belső, külső, hidrogeológiai védőterületi határok) - Topográfiai adatok - Áttekintő kataszteri adatok - Szennyezőforrások térképi adatai. Mivel erre a feladatra a keretrendszerként alkalmazott ARCVIEW 3.1 adattárolási struktúrája csak részben volt alkalmas (egy térképi fedvényhez egy adattábla tartozik), ugyanakkor viszont tartalmazza azokat az eszközöket (SQL kapcsolat, AVENUE programnyelv, DDE), amelyekkel hatékonyan megoldható egy külső, struktúráit adatbázis-kezelő rendszerhez (pl. ORACLE, MSACCESS) való kapcsolás, adattárolás és lekérdezés, a külső adatállományok használata mellett döntöttünk. Az információs rendszerben a külső adatbázis funkciók ellátására a Veszprémi Egyetem által is javasolt MSACCESS programot választottuk elterjedtsége, kisebb költsége és könnyebb kezelhetősége miatt. Az adatbáziskezelő program a megfelelő fejlesztéseket követően biztosítja a táblázatok adatainak automatikus leválogatását, összesítését, számítási müveletek végzését, a 65