A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

2. SZEKCIÓ: A VÍZELLÁTÁS – VÍZKEZELÉS IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI - RADÁCS ATTILA–SZERENCSI LÁSZLÓ–SCHOLTZ ÉVA: Vízbázisvédelem és monitoring K+F projekt tükrében

A project keretében elvégzendő feladatok: - korábbi vízminőségi adatok összegyűjtése, rendszerezése, melyek bázisát az önkontroll vizsgálatok, (már meglévő adatbázis felhasználásával), diagnosztikai vizsgálatok és egyéb, nem a vízmű kivitelezésében vagy koordinálásával végzett vízvizsgálatok képezik; - hidrológiai alapadatok összegyűjtése (meteorológiai adatok, lefolyási viszonyok vizsgálata); - üzemi mérési adatok összegyűjtése (már meglévő adatbázis felhasználásával); a felszín alatti vizek ex- és infiltrációs viszonyainak vizsgálata különös tekintettel a Veszprémi-Séd mederviszonyaira; - potenciális szennyező források feltérképezése, számbavétele; vízbázisvédelmi diagnosztikai tervek vizsgálatainak, felméréseinek, eredményeinek összegyűjtése, rendszerezése; - információs rendszer létrehozása, amely - a vízbázisvédelmi információs rendszer adatszerkezetének és adatbázisának megtervezését, rendszerterv elkészítését, az információs rendszer térképi és adattartalmának definiálását, adatkapcsolatok tervezését, a rendszer logikai és fizikai rendszertervének elkészítését, a vizsgált terület legfontosabb objektumait tartalmazó alaptérkép létrehozását foglalja magában. - vízmintavétel, vízanalitikai vizsgálatok. A project két fő, viszonylag önállóan is „menedzselhető" területe a vízvizsgálatok köre és az információs rendszer struktúrájának a kialakítása. A hidrológiai alapadatok, ill. a felszíni és felszín alatti vizek kommunikációjának vizsgálata, a szennyezőforrások ismerete a részletes térségi vízminőségi kép kialakításánál, a vízminőségi értékelés elvégzésénél hasznosul. A kialakítandó információs rendszemek természetesen az összes fent felsorolt munkarészt szintetizálnia kell. A térinformatikai rendszerben megvalósuló információs rendszer várhatóan számos gyakorlati alkalmazási lehetőséget biztosít majd, így például a vízbázisok és védőterületeik digitális nyilvántartása elősegíti a 123/1997. (VII. 18.) Korm. sz. rendeletben megfogalmazott üzemeltetői feladatok gyors, hatékony elláthatóságát. 3. A monitoring rendszer felállításához felhasznált alapadatok 3.1. Vízminőségi adatok nyilvántartása A project keretében egyik fontos lépés volt a vízminőségi nyilvántartó program olyan módon történő kialakítása, amely a vízminőségi adatok biztonságos nyilvántartása mellett a Veszprém térségi monitoring rendszer részeként készülő térinformatikai szoftver részére is kapcsolódási felületet biztosít. A nyilvántartásban szereplő adatok széles skálájú szűrési feltétel és azok kombinációi szerint kérdezhetők le.A grafikus feldolgozások a vízminőségi változások kiszűrésére legyűjtések segítségével végezhetők el. 3.2. Üzemi mérési adatok nyilvántartása Az üzemi mérési eredményeket korábban nyilvántartó program a 2000. évi dátumváltást nem tudta követni. Ezért az üzemi mérési eredmények folyamatos rögzítése érdekében saját erőből 59