A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

4. SZEKCIÓ: FOLYÓGAZDÁLKODÁS - DR. KONTUR ISTVÁN: A mértékadó vízhozam meghatározásának eljárásairól

eljárása az a koncepció, amelyen jelenleg egy OTKA téma keretében Bálint Gáborral együttműködve dolgozunk és a Bodolainé Jakus Emma által 50 évre visszamenőleg meghatározott napi időjárási helyzetképek / a Hess-Brezowsky féle kategorizálás alapján / átmenet-valószínűségi mátrixait Czentye Balázs mérnök hallgató készítette el és az árvízi helyzeteket kiváltó időjárási események egymásra következését, egyes helyzetek valószínű hosszát lehet megadni. Amely jelen esetben a napi feldolgozást véve alapul a legjobb közelítéssel Poisson eloszlással írható le, amelyet meg is tettünk. 6. Néhány szó a PUB-ról. Az idei, 2002-es nizzai EGS konferencián kapott különleges hangsúlyt az IAHS egy új irányzata a PUB / Prediction of Ungaged Basins / , az észlelő hálózattal nem rendelkező vízgyűjtők vizsgálata, amelyet igen ambiciózusan képviselt Pierre Hubert az IAHS általános titkára és Kuni Takeuchi, az IAHS főtitkára is az IAHS Newsletter-ben is értékelő módon ismertetett. Mert miről is van szó ebben az új szerveződésben, amely az IAHS Dekád része? Ha végigtekintünk a hidrológia történetén, akkor láthatjuk, hogy a tizenhetedig század óta az észlelések hiánya mellett kellett a mérnöki beavatkozások hidrológiai kiinduló adatait megadni, amely éppen motorja volt a rendszeres észlelések megindulásának és az észlelő hálózatok felállításának, és napjainkra valóban jelentős száma az észleléseknek, idősoroknak már adattárainkban, adathordozóinkon van. De még számos a fehér folt, az ismeretlen vízgyűjtő, az adathiány, az észlelési bizonytalanság és inhomogenitás és nem csak Afrika, Ázsia területeire, a fejlődő országokra kel gondolni, hanem Európára és szűkebben hazánkra, a Kárpátmedencére is, ahol bár büszkén tekinthetünk vissza a hamarosan 125 éves egységes Vízrajzi Szolgálatra, mégis számtalan esetben kell a becslés eszközéhez folyamodnunk, hogy hidrológiai adatokat tudjunk előre jelezni a tervezési munkálatokhoz. Tehát a PUB program nem valami ezoterikus, a világ távoli tájaira vonatkozó tudományos cselekvés, hanem itt és most, saját környezetünkben is jól kamatoztatható. Természetesen tisztában kell lennünk azzal a ténnyel, hogy a PUB-ot elindító, kezdeményező argumentumok a fejlődő országokban végrehajtandó vízgazdálkodási feladatok alapjaiban szabták meg és a különböző nemzetközi segélyek - vízgazdálkodási, árvíz, vagy aszály elleni védekezések feladataiban- hatékony, értelmes megalapozását is szolgálják. De ez a technika, az így összegyűlő tapasztalat a mi európai viszonyaink között is jól hasznosítható, sőt a teszt területek tekintetében igazából csak azok a vízgyűjtők jöhetnek számításba, ahol a kontroll lehetősége a korábbi mérési adatok birtokában nem ütközik akadályba. A PUB programnak éppen az a lényege, hogy az új eszközök és új mérési módszerek, mint például távérzékelés útján, vagy radarral, műhold felvétellel, stb. szerzett adatokat hasznosítja. Talán úgy is lehet fogalmazni, hogy a múltban el nem végzett méréseket, illetve az észlelés hiányát a jelenben elvégezhető, sokkal részletesebb, de egészen más jellegű, a térben kiterjedő adatokkal pótolja. Ilyen értelemben nevezhetjük ezt egy transzformációnak, amelyben a tér információit időbelivé alakítjuk, hiszen a klasszikus mérnöki előrebecslés idősorok felhasználásából nyeri a statisztikai adatait. Kuni Takeuchi az alábbi kérdésköröket sorolja föl ezzel kapcsolatban: - intenzív adatgyűjtés, mint például WHYCOS, FRIEND (Flow Regimes from International Experimentál Network Data ), HELP (Hydrology for Environment Life and Policy ) - analóg vízgyűjtők keresése, amelyek mérési adattal rendelkeznek, - távérzékelés észlelésének végzése TRMM ( Tropical Rainfall Measurament Mission ), GPM ( Global Precipitation Mission ), SAR ( Syntetic Aperture Radar ), stb. és lézer altiméter TOPEX, POSEIDON, stb. - a hidrológiai modell szimuláció az osztott paraméterű fizikai alapú modellekkel, mint például a TOP, TANK, HEC, SHE, stb. ahol is a paraméter identifikáció a John Schaake által oly jelentősen szorgalmazott MOPEX modellel végezhető - és végül, de nem utolsó sorban az integrált meteorológiai és hidrológiai modell szimulációja végezhető el, ahol természetesen figyelemmel kell lennünk a mező léptékű modellezésre és az un. sub-grid 331