A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)
1. SZEKCIÓ: IDŐSZERŰ VÍZGAZDÁLKODÁSI FELADATOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS KAPCSÁN - SZENTIRMAY GYÖRGY: Víziközmű – fejlesztési feladatok a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság területé, különös tekintettel az EU csatlakozás kapcsán felmerülő elvárásokra
1.3. Elvárások A lakosság ivóvízzel történő ellátása összefoglaló jelleggel megfelelőnek tekinthető, azonban jelenleg a szolgáltatott ivóvíz egy részének minősége néhány paraméter esetében elmarad az európai szabványokban előírt határértékektől. A vízminőségi előírások közül meghatározó jelentőségű az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelv. Az irányelvben foglaltakkal összhangban a jelentkező elvárásokat legátfogóbban az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet határozza meg. A kormányrendelet - egyebek mellett - definiálja az ivóvíz fogalmát, és részleteiben is taglalja azokat a kritériumokat, melyeket az ivóvíz minőségű víznek ki kell elégítenie. Rögzíti azt is, hogy a rendelet végrehajtása során tett intézkedések hatására az ivóvíz minősége nem romolhat az emberi egészség védelme szempontjából lényeges tényezők tekintetében, és nem növekedhet az ivóvíz előállítására használt vizek szennyezettsége. A rendelet további részében előírja, hogy az ivóvíz minőségére vonatkozó, a rendeletben meghatározott határértékek bármelyikének túllépése esetén az ÁNTSZ megyei intézete köteles a túllépés okát kivizsgálni, és a szükséges intézkedések megtételét elrendelni a határértéktúllépés és az ebből eredő egészségügyi kockázat mértékére figyelemmel. Fentiekkel egyidejűleg a rendelet természetesen meghatározza az egyes vízminőségi paramétereket, és határértékeket is. Az új határértékek egyes paraméterek tekintetében szigorúbbak, mint a korábbi hazai szabvány által előírtak, és több olyan paraméter van, amelyekre eddig nem volt szabályozás. 1.4. Fejlesztési feladatok, területi sajátosságok A vízminőségi követelmények területén a változások nagyrészt szigorítást jelentenek, azonban ennek mértéke a különböző paraméterek esetében eltérő. A feladatok jellegét, volumenét a határértékek változása mellett a helyi körülmények, a hidrogeológiai adottságok, ill. - végső soron - a kitermelt víz minősége is alapvetően befolyásolja. Az előzőekben hivatkozott kormányrendeletből is megállapíthatóan a működési területünkön megvalósítandó feladatok közül - volumenéből következően - kimagaslóan nagyok a határérték feletti arzéntartalom csökkentésével kapcsolatos fejlesztési feladatok. A probléma súlyát jól érzékelteti, hogy a kormányrendelet - külön is rögzítve a 2006 decemberéig teljesítendő feladatokat - e körben az ország 70 települése esetében tartja szükségesnek az arzén-koncentráció csökkentését, mely települések közel 15 %a (10 település) egy megyében (Baranya) található ! A kérdéskörhöz tartozik, hogy fentiek csak a leggyorsabban megoldand ó arzénmentesítési teendőket tartalmazzák, a teljes arzénmentesítési feladat ennél jóval nagyobb: a kormányrendeletből megállapíthatóan működési területünknek összesen 44 településén haladja meg - eltérő mértékben - a koncentráció a 10 mikrogram/l-es új határértéket, és a vízminőségi probléma összesen mintegy 33.000 főt érint. Baranya és Somogy megye vízminőségi adottságaira való tekintettel az arzén-koncentráció csökkentése mellett további igen jelentős feladatot jelent a határérték feletti ammónium, és nitrát-tartalmú vízzel ellátott településeken a vízminőség javítása. A kormányrendeletből 32
