A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

4. SZEKCIÓ: FOLYÓGAZDÁLKODÁS - GRATZL ERVIN–SÜTHEŐ LÁSZLÓ: A vízszétosztási, vízkorlátozási terv vízgazdálkodási és jogi összefüggései az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén

sorrendnek - ad hoc - megfelelő karbantartási és üzemeltetési többlet feladatok elvégzése történne az adott évi üzemtervhez képest. • A készültség célja a légköri és hidrológiai aszály együttes előfordulásakor a vízkészletek optimális szétosztása annak érdekében, hogy mind a közérdek mértékéig terjedő de azt meghaladó vízigények kielégítése biztosított legyen adott csatorna adott szelvényében. • Véleményünk szerint a karbantartási, üzemeltetési, ügyeleti feladatok ellátásának többlet költségigényét az állami költségvetésnek kellene fedeznie, mivel az aszálykáré lhárítás keretében az elsődleges cél a közérdek mértékéig terjedő igények kielégítése, amely készültség elrendelése nélkül is állami feladat. • Javasolható az aszálykárelhárítási tevékenység során a közérdek mértékét meghaladó igények kielégítése során is a vízszolgáltatási díj eltörlése , amellyel a vízügyi ágazat adna egyfajta támogatást a kritikus helyzetben levő vízhasználónak. A tábla szintű vízszétosztást / öntözést, halastavi vízpótlást / mezőgazdasági ágazat egyébként is támogatja. 4. A VÍZKORLÁTOZÁS ELRENDELÉSE SORÁN A VÍZKÉSZLET GAZDÁLKODÁSI ÖSSZEFÜGGÉSEK A vízkorlátozás elrendelésére a jogszabály alapján akkor van lehetőség, ha a vízkészlet a vízkészlet-gazdálkodás alapját jelentő mértékadó vízhozam alá csökken. Ez a jelenlegi vízgazdálkodási gyakorlatban az augusztusi 80%-os vízhozamot jelenti. (A jogszabály nevesíti a júliusi 80%-os tartósságú vízhozamot is) Mind a mértékadó vízhozam meghatározása, mind a jogszabály abból indul ki, hogy a vízhasználatok jelentős része mezőgazdasági célú vízigényként jelentkezik. A vízjárás évi menetében Igazgatóságunk működési területén a minimumok szeptember, illetve október hónapokban jelentkeznek, de vízkészletek és vízigények aránya öntözéses (halastavi) vízhasználat esetén augusztusban a legkedvezőtlenebb. A főmüves rendszerek is ebből a célból épültek ki az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén. A főműves többcélú vízgazdálkodási rendszerek azonban ma már nem csak az öntözési és halgazdasági igényeket elégítik ki, hanem a vízgazdálkodási törvényben nevesített vízigények mindegyike megtalálható ezeken a vízrendszereken. A vízkivételek mellett számos használtvíz-bevezetés is található, melyek részére esetenként higítóvíz biztosítása is szükséges lehet. A hasznosítható vízkészlet meghatározásának - így áttételesen a vízkorlátozás tervezésének ­egyik legfontosabb alapeleme a mederben hagyandó élővíz. Ez a vízmérleg szempontjából vízigényként jelentkezik. Az elmúlt évtizedek gyakorlata alapján a legkisebb augusztusi természetes vízhozam 75 %-a tekintendő mederben hagyandó élővíznek. (Új módszertan kidolgozása céljából több éve folyik kutatás az ágazatban) Maga a legkisebb természetes vízhozam meghatározása sem egyszerű feladat, hiszen a vízrajzi adataink a vízhasználatokkal terheltek, s a vízhasználatokra vonatkozó tényadatok sokkal rövidebb időszakra vonatkozóan állnak rendelkezésre. Főműves többcélú vízgazdálkodási rendszerek esetében azonban nem is beszélhetünk természetes vízhozamról, illetve sok esetben ez az érték nulla. Ezeknek az egyébként mesterséges medreknek élővíz jellege ma már hozzá tartozik a térségek, települések képéhez, s nem lehet mereven alkalmazni az egyébként is idejétmúlt gyakorlatot. Mindezek figyelembe vételével az ÉDU-VÍZIG területén az augusztusi 80%-os tartósságú vízhozamot alapul véve készítettük el a vízkorlátozási tervet. A vízkorlátozásnál továbbra is nyitott kérdés az élővíz és a higítóvíz mennyiségének meghatározása, melyre az üzemeltetési szabályzatok felülvizsgálata során a természetvédelmi és környezetvédelmi hatóságok közreműködése mellett kerülhet sor. 268

Next

/
Thumbnails
Contents