A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

1. SZEKCIÓ: IDŐSZERŰ VÍZGAZDÁLKODÁSI FELADATOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS KAPCSÁN - PAPP FERENC: Kockázat – elemzés szerepe a vízgazdálkodási feladatok megoldásában. Esettanulmány: a Balagon vízszintszabályozása

4. A VÁRHATÓ HATÁSOK ÉS BEAVATKOZÁSOK KOCKÁZAT-ELEMZÉSE A tanulmány tárgyát képező kockázat-elemzés az új vízszint-szabályozási rend hosszú idejű alkalmazásának előnyeit és hátrányait, valamint a hátrányok ellensúlyozására szóba került fejlesztési elképzeléseket kívánja számszerűsíteni. A feladat szabatos matematikai kezelésének alapjai már néhány évtizede ismertek, ezek műszaki értelmezése és alkalmazása azonban még közel sem tekinthető egységesnek és megállapodottnak. A kockázat-elemzés matematikai alapegyenlete szerint [5]: r = p-k ahol r a kockázati érték, p az esemény bekövetkezésének valószínűsége, melynek maximuma (a teljes bizonyosság esete) 1; k az esemény következményének súlyossága. mely kifejezhető egy meghatározott dimenziójú kár-adattal (például Ft-ban), vagy egy relatív káréltékkel. A kockázati alapértékek időben és térben halmozódhatnak: ilyenkor beszélünk összesített vagy kollektív kockázatról. 4.1 Meglevő kiépítési feltételek és szabályozási lehetőségek A jelenlegi műszaki feltételek mellett a régi és az új vízszint-szabályozás következtében a Balaton és a Sió mentén előálló rendkívüli helyzetek összesített kockázatát kívánjuk meghatározni és összehasonlítani. Ehhez a mértékadó balatoni vízszintek és a hozzájuk tartozó Sióvízeresztések előfordulási valószínűségére, valamint az adott helyzetben jelentkező károk és hasznok számszerűsítésére volt szükség. A jelenlegi kiépítési feltételekre vonatkozó kockázat-elemzés során használt sémát egy konkrét eset adataival mutatja a 3. táblázat. Ezen jól látható, hogy külön kezeltük a régi és az új szabályozási rendszert, a szélsőséges nagy és kisvízi helyzeteket, valamint a Balaton és a Sió térségét, majd meghatároztuk az együttes előfordulási valószínűségű helyzetek összesített kockázati értékeit. Először azt vizsgáltuk, hogy egy konkrét Sió-vízhozam (50 m7s) mellett hogyan változnak a különböző előfordulási valószínűségű balatoni vízállásokhoz tartozó összesített kockázati értékek, és ezekre hogyan hat a szabályozási rend módosítása. Az eredmények grafikus feldolgozása látható a 2. ábrán. 2. ábra 60 50 _ 40 4—t u_ E_ 30 a. i Q

s = 50 m

3/s 20 10* 0 úi szabályozás réai szabályozás I i III—i—i i i i i 1 1 1—i—i—i—i—i 12 5 10 20 100 P (%) 22