A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)
3. SZEKCIÓ: SZENNYVÍZCSATORNÁZÁS ÉS –TISZÍTÁS - RÉTI LÁSZLÓ: Biológiai tápanyag-eltávolítást végző szennyvíztisztító telepek tervezésének, üzemeltetésének egyes kérdései
Az aerob reaktor térben, mind a szerves anyag eltávolításhoz, mind a nitrifikációhoz szükséges és elégséges oldott oxigén szintet kell biztosítani. Ennek értéke 2 mg/l érték felett kell, hogy legyen. Ennél alacsonyabb oldott oxigéntartalom esetén a nitrifikáció sebessége nem lesz optimális. A fentiekben leírtak miatt - káros a denitrifikáció számára az aerob térből a nitráttal együtt visszavezetett oldott oxigén - fontos, hogy az aerob reaktor térben az oldott oxigén maximális szintje a 3-3,5 mg/l értéket ne haladja meg. Tekintettel arra, hogy a szennyvíztelepre kerülő szennyvíz mennyisége és minősége - azaz a szennyvíztisztító telep terhelése - változó, az aerob reaktor 2-3 mg/l optimális oldott oxigén szintjét egy automatikus oldott oxigénmérő - fordulatszám szabályzós légbeviteli rendszer alkalmazásával lehet csak a gyakorlatban megvalósítani. Az aerob reaktor kialakításának, a levegőztető elemek eltérő sűrűségű elhelyezésének kedvező gyakorlati tapasztalatai azt mutatták, hogy itt is előnyös, ha az aerob reaktor 2-3 db sorba kötött aerob medencéből kerül megtervezésre és megvalósításra. 2.6. A NITRÁT A nitrát a nitrifikáció során a szennyvíztisztító telep aerob reaktor terében, medencéiben keletkezik a nyers szennyvíz ammónium tartalmából. A biológiai nitrogén eltávolítás lényege, hogy ezt a nitrátot az anoxikus medencé(k)ben, a denitrifikáció során a légtérbe távozó nitrogén gázzá alakítjuk. A gyakorlatban ez a folyamat - az előkapcsolt denitrifikációs rendszereknél - az utolsó aerob térrészből történő nitrátos belső recirkuláció segítségével történik. A nitrátos belső recirkuláció során a nitrát az aerob medencéből az anoxikus medencébe kerül. A nitrát jelenléte egyértelműen káros az anaerob terekben, mivel a nitrát az anaerob szennyvíztisztítási folyamatokat gátolja. A nitrát jelenléte blokkolja az anaerob terekben a biológiai foszfor leadást és ezzel magát a biológiai foszforeltávolítási folyamatot is. A PHOREDOX eljárásnál - az oldott oxigén vizsgálatánál már leírtakhoz hasonlóan - elméleti és gyakorlati lehetőség van az utóülepítőből származó iszap recirkulációján keresztül a nitrátnak az anaerob reaktorba való bekerülésére. Ez abban az esetben fordul elő, ha az anoxikus reaktor, illetve maga a szennyvíztisztító telepi denitrifikáció nem jól üzemel, vagy nem épült ki, és a szennyvíztisztító telepen igen magas oldott oxigénnel üzemel az aerob reaktor. Ekkor - és ez az eset a szennyvízzel nem kellően leterhelt, illetve túlméretezett szennyvíztisztító telepeknél a gyakorlatban sűrűn előfordul! - a magas oldott oxigéntartalom (ez akár 8-10 mg/l is lehet!), a magas nitrát koncentráció miatt, az utóülepítő alján is a nitrátban gazdag állapot marad meg és a recirkulációs iszappal maga a nitrát is közvetlenül visszavezetésre kerül az anaerob medencébe. A probléma megoldása a tervezés időszakában elsősorban az automatikus, oldott oxigénszint vezérelt levegőztető rendszer betervezése lehet, a PHOREDOX eljárás esetében. Ugyanitt segíti a jelenség megszüntetését, ha a szennyvíztisztító telep kapacitása nem jelentős túlméretezéssel, hanem a valós szennyvízterhelési igényekhez igazodva - akár két párhuzamos szennyvíztisztítási sor kiépítése árán is! - kerül megtervezésre. Tovább javítja a helyzetet, ha az anaerob teret 2-3 db sorba kapcsolt anaerob medencéből alakítják ki. Az UCT eljárásnál és különösen a módosított UCT eljárásnál a szennyvíztisztítási technológia önmaga biztosítja az esetleges nitrát tartalmú recirkulációs iszap denitrifikálását. Ebben az esetben az anaerob térbe egy anoxikus - iszap-denitrifikációs — medence közbeiktatásával és egy két lépcsős (megszakított) iszaprecirkuláció alkalmazásával történik az utóülepítőből az iszap recirkuláltatása (2-3. ábra). Ennek a szennyvíztisztítási szempontból alkalmazandó tisztítástechnológiai biztonságnak az ára egy újabb iszap recirkulációs szivattyú beépítése. Ezt a többlet beruházási és üzemeltetési költséget - a gyakorlati tapasztalatok alapján - egyértelműen 203
