A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)
3. SZEKCIÓ: SZENNYVÍZCSATORNÁZÁS ÉS –TISZÍTÁS - OLÁH JÓZSEF–MUCSY GYÖRGY: A tápanyag-eltávolítási és az utóülepítési folyamatok hatásfoka a téli üzemi viszonyok között
lebontással egy időben a nitrifikáció is végbemenjen a nitrifikáló baktériumok bizonyos koncentrációját is fenn kell tartani a rendszerben. A nitrifikáló baktériumok szaporodási sebessége lényegesen lassúbb, mint a szervesanyag bontóké, ugyanakkor a fölös-iszappal a nitrifikálók jelentős részét is eltávolítjuk. A nitrifikáció és a szervesanyag lebontás egyidejű lefolyásának biztosítása céljából az iszapkor értékét kommunális szennyvíz esetében 15 °C körüli hőmérsékleten legalább 5 -7 nap értéken kell tartani. A téli időszakban + 5 - 7 °C víz hőmérséklet esetén az iszapkort (a 15 °C-os állapothoz képest) a legalább háromszorosára kell növelni (4; 6). Inhibitor anyagok hatása Az ipari eredetű szervesanyagok (Tiourea, alil-tiourea, , 8-hidroxi kinolin, fenol és klór-fenol származékok stb.) már kis koncentrációban (-néhány mg/l) a nitrifikációt jelentősen gátolják. Miután a nitrifikációs folyamat halatlanul érzékeny a mérgező anyagokra, ez azt jelenti, hogy a kommunális szennyvízzel is érkezhetnek olyan szerves anyagok (olaj-szennyeződés, növényvédő-szer, festék maradék stb.), amelyek mérgező hatást fejtenek ki a folyamatra. Nem ritka jelenség, hogy kommunális szennyvíztelepen a nitrifikáció sebessége - a hőmérséklet csökkenéstől függetlenül - is jelentősen csökken. Ez inhibiciós hatásokra vezethető vissza. Ez az inhibiciós hatás gyakran csak átmenetileg jelentkezik, de elegendő ez a behatás arra, hogy a telep üzemét megzavarja (11). A hőmérséklet hatása A nitrifikációs folyamat maximális szaporodási sebessége és a hőmérséklet közötti kapcsolatra vonatkozóan több szerző közöl összefüggést. A legismertebb ezek közül Dowing (4; 11) összefüggése: Umax = 0,47 e°09 8( T_l 5) A maximális szaporodási sebesség és a hőmérséklet összefüggését különböző szerzők mérései alapján a 2. tábláza t mutatja be. A táblázat adatai alapján megállapíthatjuk, hogy az egyes szerzők különböző hőmérsékleti értékeknél mért adatai jelentősen különböznek egymástól. Az egyes szerzők adatainál - azonos hőmérséklet esetében - sem ritka 2 - 3-szoros eltérés. Ez a tény rávilágít arra, hogy a nitrifikációs folyamatnál a leggondosabb kísérleti körülmények betartása esetén is bizonytalan sebesség értékek adódhatnak. A bizonytalanságok ellenére az adatok jó része azt mutatja, hogy a 10 °C-ról 20 °C-ra történő hőmérséklet növeléssel a szaporodási sebesség vagyis a nitrifikáció sebessége 2,1 - 3,7-szorossára nő. Természetesen a téli üzemeltetés során fordított folyamat játszódik le, amikor a nitrifikáció sebessége 10°C hőmérséklet csökkenés hatására közel harmadára csökken. 2. táblázat A nitrifikáló baktériumok maximális szaporodási sebessége és hőmérséklet közötti kapcsolat különböző szerzők adatai alap ján Szerzők Függvény kapcsolat Umax (nap1) Szerzők Függvény kapcsolat 10°C 15°C 20°C Downing (1964) (0,47)e w'|5 ) 0,29 0,47 0,77 Downing (1964) (0,18)e U'"^ l' l5 ) 0,10 0,18 0,32 Hultman (1971) (0,50)e üü33(, 1'3 ü> 0,23 0,34 0,50 Barnard (1975) (0;18) e«OT-l5) 0,10 0,18 0,37 Painter (1983) 0,12 0,16 0,26 Beccari (1979) 0,27 Bidstrup (1988) 0,65 Hall (1980) 0,46 Lawrence (1976) 0,50 189
