A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

3. SZEKCIÓ: SZENNYVÍZCSATORNÁZÁS ÉS –TISZÍTÁS - KOROKNAI BALÁZS–KÁRPÁTI ÁRPÁD–SULÁK VINCE: Lakossági és előtisztított ipari szennyvíz vegyes tisztítása

A szennyvíz pH-ja általában gyengén lúgos, de különösen augusztusban, a nagy meleg miatti gyors berothadáskor előfordul enyhén savas (pH=6,2-7,0) víz is. A szennyvíz egyéb komponenseinek mérésére nem kerül rendszeresen sor. A tisztított víz adatai alapján a szerves és ammónium nitrogént a biomassza megfelelően felveszi, de hiánya sem jelentkezik a telepen. A víz foszfortartalmával (20-30 g/m

J) kapcsolatban a zirci (városi) szennyvíztelep üzemvitele szempontjából merülhetnek fel problémák (a lúgos karakterű mosólúg foszforsavas semlegesítését leállították, rábízva azt a biológiai lépcsőben keletkező C0

2-ra). A gyártási folyamatból a vízbe kerülhet még sütőolaj, de mivel a beépített olajfogó képes annak döntő mennyiségének a visszatartására, a biológiát az sem veszélyezteti. Meghatározó fontosságú a biológiai tisztítás szempontjából a szennyvízhőmérséklet, mely a tapasztalatok szerint 25-31°C között változik (a mértékadó értéket 30°C körülinek kell vennünk). A telep átalakítása során a tervezőket a következő hármas cél vezette: > biztosított legyen a kellő levegőztető kapacitás (ne rohadjon be a tisztítás első lépcsőjét jelentő két kültéri medence); > a biológia folyamatok által a kellő mértékű tisztításhoz megkívánt térfogatok biztosítása; > a rendszer rugalmasságának növelése. Mindezen célokat úgy sikerült elérni, hogy megfelelő oxigénbeviteli-kapacitás és levegőztető medence-térfogat biztosítása mellett az első lépcső levegőztető egységeiben iszaprecirkulációt nem alkalmaztak (a második lépcsőben már a hagyományos technológiával történik a tisztítás), csak azzal az eleveniszappal üzemeltetve a medencéket, amennyi az egyenes átfolyás során keletkezni tud a szennyvízből (a hidraulikus- és az iszaptartózkodási idő megegyezik). A telepített oxigénbeviteli kapacitás optimális kihasználásának érdekében biztosított a nyers szennyvíz közvetlen második lépcsőre való feladásának lehetősége is. A jelenlegi üzemállapotot a 2. táblázat adatai mutatják be. 2. táblázat: A Chips üzem egyes biológiai lépcsőinek üzemi jellemzői I. biológiai lépcső II. biológiai lépcső Átlagos tartózkodási idő (h) 63,60 18,00 Iszapmunka (kg*h/m

s) 127,20 63,00 Biomassza mennyisége a medencékben (kg TS) 1060 525 Napi biológiai terhelés (kg BOl-Jd) 1080 312 Relatív iszapterhelés (kg BOykg TS*d) 1,019 0,594 Fölösiszap mennyisége (kg TS/d) 1080 249,6 Iszapkor (d) 0,98 2,10 Látható, hogy a telep ilyen konfigurációjában és kiépítettségében (kapacitás) már megbízhatóan tudja teljesíteni a megkívánt tisztítási hatásfokot, köszönhetően a levegőzető medencékben megnövelt iszapkornak és iszapmunkának. Ilyen feltételek mellett az első lépcső levegőztető tereiben (1/1 és 1/2), ill. a második lépcső levegőztető medencéiben lényegesen különbözik az eleveniszap-koncentráció. A mért 30 perces ülepedési térfogatok alapján mondható, hogy az 1/1 és 1/2-es medencékben az iszapszint közel azonos volt (jellemzően 100-300 ml/l között változott). A második lépcső levegőztetőiben az iszapkoncentrációt a fólösiszap elvételével lehet szabályozni, így itt jellemzően magasabb értékek mérhetők. Az első és a második lépcső levegőztető medencéiben az oldott oxigén-koncentráció (DO) tekintetében is jelentős különbség van. Az első lépcsős levegőztetőkben a DO a jelentős 159