A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

3. SZEKCIÓ: SZENNYVÍZCSATORNÁZÁS ÉS –TISZÍTÁS - HÓDI JÁNOS: Nyíregyháza megyei jogú város szennyvíztisztító telepén az iszapkezelés korszerűsítése

12. Próbaüzemi tapasztalatok Az iszapkezelés korszerűsítésénél közel 1 milliárd forint értékben kerültek beépítésre a svájci TECHFINA cég szállításában gépek és berendezések. A gépészeti, illetve építési munkák generálkivitelezője a CSŐSZER RT. és az ALTERRA KFT. volt. A villamos automatika szereléseket a VILLKISZ KFT. végezte. A műszaki átadás 2001. december végén megtörtént, s január közepén elkezdődtek az üzempróbák. A kisebb javítások elvégzése után elindult az iszapkezelés próbaüzeme. A rothasztó bedolgoztatásának folyamata február 20-án kezdődött. Mindkét rothasztó fel lett töltve vízzel, s mindkettő fel lett fűtve az üzemi +35 °C hőmérsékletre. A téli indítás miatt az a döntés született, hogy először csak 1 rothasztó legyen üzembe állítva. A rothasztóba először a debreceni szennyvíztisztító telepről konténerben átszállított rothasztottvíztelenített (28-30 %-os) iszap lett beadagolva, majd ezután elősürítés nélküli kevert iszap (1,5-2,2 %-os) lett a rothasztóba betáplálva. Március 12-én megkezdődött az elősűrített iszap (6-8 %) betáplálása is. A rothasztó terhelését az ecetsav és propionsav mérése, illetve a pH állandó ellenőrzése mellett fokozatosan növelték. A gázfejlődés megindult, s az 100 m7d értéket március 15-én érte el a gáztermelés. A dolgozat megírása idején a napi gáztermelés elérte a 800 m7d értéket. Ez a biogáz mennyiség lehetővé tette, hogy április végén a két gázmotor először földgázzal, majd biogázzal is kipróbálásra kerüljön. A próbaüzemi mérések adatainak felhasználásával két ábrát mutatok be. Az egyiken a 24 órás gáztermelés (2. ábra), a másikon a feladott kevertiszap m

J értéke, illetve a rothasztó pH változásai láthatók (3. ábra). A két ábra összevetésével megállapítható, hogy a rothasztó indokolatlan (ugrásszerű) szervesanyag betáplálása (terhelése) azonnal a gáztermelés visszaesését okozza. Öt ilyen alkalom fordult elő a bemutatott március 12. és április 23. közötti időszakban. A legszembetűnőbb az, hogy április 17-én 82,8 m

J iszap beadagolás után 18-án 105 m

J-re emelték a napi iszapadagot, s ekkor a 674 m

3/d gáztermelés két nap alatt 371 m

J/d értékre esett vissza. A szervesanyag terhelés csökkentése után (73 m7d iszapbetáplálás) a rendszer magához tért s a gázképződés folyamatos emelkedési trendje folytatódott. A többi tapasztalatról a vándorgyűlésen fogok beszámolni. 137