A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

Határidő után érkezett dolgozatok (2. szekció) - Gunics Mátyás – Sadecky János: Üzemirányító rendszer szerepe az árvízvédekezésben

ÜZEMIRÁNYÍTÓ RENDSZER SZEREPE AZ ÁRVÍZVÉDEKEZÉSBEN GUNICS MÁTYÁS - SADECKY JÁNOS Fővárosi Vízművek Rt. A szentendrei-szigeti vízbázis bemutatása. A Fővárosi Vízmüvek a Budapesttől északra fekvő Szentendrei-szigeten termeli ki az általa forgalmazott vízmennyiség 65 %-át, mintegy napi 420.000 m J-t. A Szentendrei-sziget a Duna kavicsos homokos hordalékából épült, víznyerés szempontjából rendkívül kedvező tulajdonsággal bír. Az itt termelt parti szűrésű víz minősége kifogástalan, kezelés nélkül, biztonsági klórozás után fogyasztható. Alapvetően két féle megcsapoló objektum vesz részt a víztermelésben, szifonáltan üzemelő cső- illetve aknakút sorok, valamint csáposkút sorok. Összesen 87 db csáposkút, és 12 db kútgépház üzemel a rendszerben. A kutak által termelt vizet egy alacsony nyomású, illetve gravitációs csatornahálózat gyűjti össze. A szigetről a víz Békásmegyernél 2 db bújtatón kerül át a Duna jobb partjára. Káposztásmegyernél 2 db bújtató és 2 db járható alagút szállítja a vizet a bal partra. A csatornahálózat gravitációs szakaszában az áramlás nem teltszelvényü, így jelentős tárolókapacitással bír. A rendszer ezen tulajdonsága teszi lehetővé, hogy az alapzónai gépházak gyakorlatilag szívómedence nélkül legyenek képesek üzemelni. A hozzávetőlegesen 100 km hosszú csatornahálózat tárolókapacitása hidalja át a termelt, illetve az átemelt víz mennyisége közötti időszakos különbséget. A Szentendrei-szigeten lévő falvakat is a Fővárosi Vízmüvek látja el ivóvízzel. Erre a célra a csatornahálózatból szívó automatikus nyomásfokozó gépházak épültek. Ezen kívül két helyen Vác illetve Dunakeszi részére vízátadási hely épült ki. A rendszerben 4 db automatikus klórozó berendezés üzemel. A hosszú tartózkodási idő illetve a vízátadások miatt a Szentendrei-szigeten 2 helyen klórozzuk a vizet, míg a Duna bal partján lévő 2 db klórozó a hálózatba táplált víz végső szabad klór beállítását végzi. A klórozókhoz tartozó szabadklór mérések mellett vízzavarosság és a részecskeszám is mérhető a csatorna több pontján. Víztermelés automatizálása A Fővárosi Vízmüvek a 90-es évek második felében egy öt évig tartó beruházás keretében üzemirányító rendszert épített ki a víztermelési objektumok távmüködtetésére. A Szentendrei­sziget összes víztermelő, energiaellátó és klórozó objektumába PLC került, ami összegyűjti az aktuális üzemi méréseket, jelzéseket, és lehetőséget biztosít arra, hogy parancsokat és az üzemet meghatározó alapjeleket küldjünk az alközpontokból, illetve a középközpontból. A későbbiekben bemutatásra kerül, hogy ez a beruházás sok szempontból megkönnyítette az árvízkor felmerülő problémák megoldását is. 695

Next

/
Thumbnails
Contents