A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)
Határidő után érkezett dolgozatok (2. szekció) - Kovács László - Major Péter: Szivattyúk vezérlésének egyes kérdései
Ez a módszer nagy indítónyomatékot és viszonylag gyakori indítást/leállást tesz lehetővé. A névleges feszültségen indított váltakozóáramú indukciós motor az indítás pillanatában a rövidzárlati áramot ( ) veszi fel és rövidzárlati nyomatékot ( ) adja le. A motor gyorsulásával az áramfelvétel csökken, a nyomaték pedig a billenő nyomatékig nő. Csökkentett feszültségü indításnál a motor indítónyomatékát az alábbi képlettel lehet számolni: Tj = T r a x (I in d. / ^) ahol Ij n d = motor indulási árama Az indulási áramot csak addig az értékig lehet csökkenteni, ahol az eredő indítónyomaték még meghaladja a terhelés által igényelt nyomatékot. Ez alatt a pont alatt a motor nem gyorsul tovább és nem éri el a teljes fordulatszámot. A korszerű lágyindítók programozható berendezések. A több programozható paraméter közül csak néhányat említünk meg. Beállítható a motor névleges árama (teljes terhelésnél), az indítási áramkorlát, az áramrámpa, a kezdeti áram, a rámpaidő. A motoráram figyelése nem minden esetben elegendő, mert a fordulatszám 70-80%-nál - a szelep nyitásnál - kritikus szakasz következik be. Ezen a szakaszon kezd el a szivattyú vizet szállítani és - ahogy a jelleggörbén látható - a gyorsítónyomaték értéke is ekkor a legnagyobb. Ennek következtében a vízszállítás nagy ütemben indul meg, nyomáslengések keletkeznek. A szivattyú tehát nem indul lágyan. Ennek elkerülése érdekében valamely vízoldali jellemző - célszerűen a nyomás - figyelése és erre történő szabályozás válik szükségessé. A módszer alkalmazásának feltétele, hogy a lágyindító képes legyen külső jel fogadására, azaz rendelkezzen analóg áramalapjel-bemenettel. A nyomásszabályozás elve: folyamatosan mérjük a szelep előtti és a szelep utáni nyomást. A nyomások kiegyenlítődéséig csak az áramkorlát (áramszabályozó) működik. A szivattyú szívó és nyomóágába szerelt nyomásmérő műszeren nyomon követhető az indulásnál és leállásnál a csővezetékben uralkodó nyomásviszonyok. A két nyomásérték kiegyenlítődésétől - a vízszállítás kezdetétől - szabályozzuk a nyomást, amíg a motor fel nem fut a névleges- és terhelőnyomaték által meghatározott fordulatszámra. A szabályozás következtében a motor felfutási ideje megnő, ezért a motor megfelelő hűtéséről gondoskodni kell. Ezzel a módszerrel a régebbi típusú lágyindítókat is alkalmassá tehetjük örvényszivattyúk lengésmentes indítására, leállítására. A legkorszerűbb mikroprocesszoros lágyindítók az áramszabályozási kör fölé rendelt nyomatékvezérlés elvén, előre beprogramozható görbe alapján futtatják fel a motort. Ennél a módszernél a motor áramán kívül a többi paraméterét is ismernünk kell (feszültség, teljesítmény, teljesítménytényező), ezért az áram mellett a feszültséget is mérni kell. A hidraulikus lágyindítás az ilyen berendezéseknél programozással megoldható. 694
