A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

8. szekció: A vízjog és a hidroökonómia időszerű kérdései - Hérincsné Szenteleki Csilla: A Vízügyi Építés-Felügyelet szükségessége és jogi szabályozásának követelményei

A VÍZÜGYI ÉPÍTÉS-FELÜGYELET SZÜKSÉGESSÉGE ÉS JOGI SZABÁLYOZÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEI HÉRINCSNÉ SZENTELEKI CSILLA Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 1. Bevezetés: A vízgazdálkodás a vizekkel kapcsolatos társadalmi szükségleteknek, az ezzel összefüggő vizimunkák, vizilétesítmények és vízhasználatok szabályozott keretek közötti kielégítését szolgálja. A közhatalmi jogosítványokkal felruházott szerv, nevezetesen a vízügyi hatóság, határozatával a vízviszonyokba tervezett vagy szükséges és elvégzett vízgazdálkodásiműszaki beavatkozásokat beilleszti a térség egységes és tervszerű vízgazdálkodási rendjébe, mely döntés meghozatala során érvényesíti a műszaki beavatkozással kapcsolatos általános előírásokat, a műszaki-technológiai, műszaki szabályozási, biztonsági követelményeket, valamint a más szakhatóságok jogilag meglapozott előírásait. A vízügyi hatóság tehát határozatában foglaltak alapján a jogok és kötelezettségek megállapításával gondoskodik egyúttal a különböző érdekek megállapításáról, összehangolásáról és az esetleges ellentéteik feloldásáról is. A vízgazdálkodással összefüggő jogokról és kötelezettségekről a vízügyi hatóság többek között a jogszabályokban foglaltak betartása érdekében azonban nem csak meghozhatja, meghozza a határozatot, azaz e tevékenysége nem me5rül ki ezen adminisztratív jellegű feladatellátással, hanem a kiadott határozatainak végrehajtását, a vízimunkák gyakorlati elvégzését, a vízilétesítmények megvalósítását, átalakítását, fenntartását és üzemeltetését, valamint a vízhasználat gyakorlását, továbbá ezek létesítésére megállapított szabályoknak és általában a vízügyi jogszabályoknak és rendelkezéseknek a megtartását bármikor ellenőrizheti. A vízügyi hatóságnak ezt a hatáskörét a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 33. §-ban rögzített vízügyi felügyelet intézménye alapozza meg. A vízügyi felügyeletet tehát a Vgtv, mint jogvédő, rendészeti jellegű hatáskört, külön nevesíti a vízügyi hatóság döntési és jogérvényesítési feladatellátása mellett, amely önálló funkciójú vízügyi hatósági működést és szervezet intézményt jelent. A vízügyi hatóság e feladatkör ellátása során részint a konkrét vízjogi viszonyban érvényes, egyedi hatósági döntéssel statuált normák megvalósulását, részint pedig a vízügyi és egyéb kapcsolódó jogszabályokból közvetlenül következő általános kötelezettségek teljesítését és jogok gyakorlását vizsgálja. A rendelkezés jogalkotói az Államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 57-59. §-ban meghatározott rendelkezésekre is figyelem elsődlegesen a klasszikus értelembe vett hatósági ellenőrzést tartották szem előtt és a rendelkezés jogalanyai a beruházók, ügyfelek, engedélyesek, de a kivitelezést végző jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, vagy magánszemélyek nélkül. Tekintettel arra, hogy a vízépítési kivitelezési tevékenységek végzése során nagy értékű és csak hosszú távon megtérülő létesítmények épülnek, a gyakorlati tapasztalat rávilágított, hogy a szabálytalan építkezéseket az eddiginél jobban érvényesülő kivitelezői felelősség megállapításával lehetőség szerint csökkentse a javasolt rendelkezés. Lehetővé kell tenni, hogy - a jelenlegi gyakorlattól eltérően – a vízjogi engedély nélküli, illetve engedélytől eltérően és a vízügyi és kapcsolódó szabályokat sértő módon 669