A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

8. szekció: A vízjog és a hidroökonómia időszerű kérdései - Boda László: Vízjogi engedélyezés és felügyeleti ellenőrzés területi tapasztalatai

esetén a szivattyú órákig is felügyelet nélkül működik, a vízhasználóval történő kapcsolat felvétel szinte lehetetlen. - A tulajdonviszonyok átrendeződése során több mezőgazdasági üzem jogutód nélkül szűnt meg. A földprivatizáció során az új tulajdonosok az ingatlan (föld) tulajdonjogát megkapták, de pl. a rajta található kút tulajdonjogát nem. Így olyan, „gazda” nélküli vízi létesítmény tömeg alakult ki, mely veszélyezteti a felszín alatti vízkészletet! A létesítmény fenntartására vagy megszüntetésére nincs kit kötelezni. - A nagyüzemi csatornahálózat több tulajdonos birtokába került. A nagyszámú tulajdonos gazdálkodása, vetésszerkezete nincs összehangolva, nem végeznek tervszerű, egységes vízgazdálkodást. Üzemeltetést végző szervezet nincs megbízva, azonban vízigények,- főleg a jelenlegi aszályos időszakban,- jelentkeznek. A vízelvezető hálózatot a táblabejárókkal áttöltik, így a víz akadálytalan áramlása nem biztosított. - Az ac. telepek privatizációja során az új tulajdonosok a telep hatásterületének földtulajdonosi köréből kerültek ki, azonban nem minden földtulajdonos lett egyben az öntözőtelep nyomásközpontjának tulajdonosa is A gondok akkor jelentkeznek, amikor a tulajdonosok a nyomásközpontot nem üzemeltetik, a földtulajdonosok azonban öntözni kívánnak. Előfordul, hogy a csatornára rátelepített szivattyúval az öntözővizet a nyomásközpont felszín alatti csőhálózatába táplálják be a legközelebbi hidránson át, és a hatásterületen kiöntözik. Ehhez a tulajdonosok hozzájárulását sem kérik meg, nem a vízjogi üzemeltetési engedélyben előírtaknak megfelelően üzemeltetnek, a tápcsatorna üzemeltetőjének szolgáltatási díjat nem fizetnek, tulajdonképpen engedély nélküli vízhasználatot követnek el. - A lineár öntöző telepeknél általában a gép tulajdonjoga nem oszlik meg valamennyi földtulajdonos között. Egyes földtulajdonosok nem járulnak hozzá a berendezés területükön történő átjárásához, így ellehetetlenül az öntöző telep gazdaságos üzemeltetése. - Az engedély nélküli vízhasználatok száma főképpen a vízhasznosítás terén nőtt. Ennek oka az elmúlt évek aszályos időjárásán túl az is, hogy az ipari vízhasználatoknál a tulajdonváltások után is megmaradtak a jogszabályismeretekkel rendelkező szakemberek, míg az újonnan kialakult földtulajdonosi rétegről a vízügyi jogszabályok ismerete nem mondható el. Terjedőben van a fóliás kertészet, javarészt engedély nélküli öntözéssel, engedély nélkül létesített kutakra épülve. - A bizonylati fegyelem csökkent. Ez megmutatkozik a gépüzemnaplók vezetésének pontatlanságában, a vízmérő órák hitelesítésének hiányosságában, a VKJ bevallás elmulasztásában, melyet azok is elkövetnek, akik a befizetést teljesítik. - A települések jegyzőitől kimutatást kértünk a talajvízre telepített kutak tulajdonosairól. Meg kell állapítanunk, hogy az önkormányzatok nyilvántartása rendkívül hiányos, több jegyző arról adott tájékoztatást, hogy ilyen nyilvántartással nem rendelkeznek! 656