A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

6. szekció: A területi vízgazdálkodás és vízgazdálkodási társulatok - Várallyay György: A talaj szerepe a területi vízgazdálkodásban

•‍ a talajban tározott víz minél nagyobb hányada váljon a termesztett növények által hasznosíthatóvá. Ennek legfontosabb lehető‍ségeit foglaltuk össze – nagyon leegyszerű‍sítve – az 1. táblázatban, bemutatva, hogy a talaj vízháztartási beavatkozások túlnyomó része egyben hatékony környezetvédelmi intézkedés is (12, 15). Következtetések Összefoglalva megállapítható, hogy a Kárpát-medence vízgyű‍jtő‍területének talajai és talajhasználata megkülönböztetett jelentő‍ségű‍ elemei Magyarország vízgazdálkodásának, felszíni és felszín alatti vízkészletei mennyiségének és minő‍ségének. Számos vízgazdálkodási és környezeti, ökológiai probléma vezethető‍ vissza a talajra és talajhasználatra, az azokban bekövetkező‍ változásokra. Ezért a talaj vízgazdálkodásának korszerű‍ jellemzését és sokoldalú, részletes, ok-nyomozó elemzését nem nélkülözheti sem egy vízgazdálkodási, sem egy ökológiai, sem egy agrár-környezetgazdálkodási program. Irodalom 1. Alföldi L., 1999. A vízgazdálkodás jelenének, jövő‍jének kérdő‍jelei. Ezredforduló (Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián) 1. 3–8. 2. Alföldi L., Starosolszky Ö., Várallyay Gy., 1994. Az aszály jelenség hidrológiai vonatkozásai Magyarországon. In: Éghajlat, idő‍járás, aszály. I. (Szerk.: Cselő‍tei L., Harnos Zs.) 105–129. MTA Aszály Bizottság. Budapest. 3. Antal E., Járó Z., Somogyi S., Várallyay Gy., 2000. A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon. MTA Földrajztud. Kutatóintézet. Budapest. 302 old. 4. Láng I., Csete L. 1992. Alkalmazkodó mező‍gazdaság. AGRICOLA. Budapest. 5. Láng I., Csete L., Harnos Zs., 1983. A magyar mező‍gazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón. Mező‍gazdasági Kiadó. Budapest. 6. Petrasovits I. (Szerk.) 1982. Síkvidéki vízrendezés és gazdálkodás. Mező‍gazd. Kiadó. Bp. 7. Somlyódy L., 2000. A hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdései. „Magyarország az ezredfordulón” – Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián. MTA Vízgazdálkodási Tudományos Kutatócsoportja. Budapest. 370 old. 8. Szabolcs I., Várallyay Gy., 1978. A talajok termékenységét gátló tényező‍k Magyarországon. Agrokémia és Talajtan. 27. 181–202. 9. Várallyay Gy., 1980. A talajvíz szerepe a talaj vízgazdálkodásában és a növények vízellátásában. Tudomány és Mező‍gazdaság. 18. (5) 22–29. 10. Várallyay, Gy. 1985. Magyarország talajainak vízháztartási és anyagforgalmi típusai. Agrokémia és Talajtan. 34. 267-298. 11. Várallyay Gy., 1988. Talaj, mint a biomassza-termelés aszályérzékenységének tényező‍je. Vízügyi Közlemények, LXX. évf. (3) 46–68. 12. Várallyay Gy., 1989. Az öntözéses gazdálkodás talajtani alapjai. In: Szalai Gy. (Szerk.): Az öntözés gyakorlati kézikönyve. 27–99. Mező‍gazdasági Kiadó. Budapest. 13. Várallyay Gy., 1994. A talaj vízgazdálkodása és a környezet. (Akadémiai székfoglaló kibő‍vített összefoglalója.) MTA Agrártud. Oszt. Tájékoztatója 1993. 65–72. Akadémiai Kiadó. Budapest. 14. Várallyay Gy., 1997. A talaj és funkciói. Magyar Tudomány. XLII. (12) 1414–1430. 548

Next

/
Thumbnails
Contents