A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)
5. szekció: vízminőségi kárelhárítási eszközök, technológiák, esettanulmányok - Virágné Kőházi - Kiss Edit - Müller Anikó: Vízinövények vegyszeres szabályozása a főcsatornákon a vízminőség javítása érdekében
Szakaszmérnökségeink év elején javaslatot adnak a legsürgetőbb fenntartási munkákra, melyek a szakágazattal történt egyeztetést követően kerülnek jóváhagyásra. Az igazgatóság által végzett leggyakoribb fenntartási, karbantartási munkák: töltéskorona rendezés, gaztalanítás, elhabolások helyreállítása, műtárgyak karbantartása, töltéstartozékok (pld. sorompók) pótlása, közúti hidak sárrázóinak helyreállítása. 3. Vízinövényzet szabályozása a főcsatornákon Az utóbbi években mégis a legtöbb gondot a főcsatornákon túlzott mértékben elszaporodó vízinövényzet visszaszorítása jelenti számunkra. A leggyakoribb hínárfélék az úszó békaszőlő, az érdes tócsagaz, a süllőhínár. Kisebb mértékben az úszó békatutaj is megtalálható és sajnos tavaly megjelent a sulyom is. A legnagyobb problémát azonban a vízirucaöröm jelenti. Az elmúlt 4-5 évben a főcsatornákat elborította ez az úszó vízinövény. A nagy tömegben július közepén megjelenő növény a műtárgyak felvizén összetorlódva csökkenti az átfolyási szelvényt, vastagsága helyenként a 60-100 cm-t is eléri. Nagy, - több haos, - vízfelületet borít be, árnyékoló hatása meggátolja a fotoszintézist, így gyengítve a víz oxigén ellátottságát. A nagy tömegű biomassza idővel elpusztul. berothad, további vízminőség romlást idézve elő, a fenékre leülepedve pedig iszap felhalmozódást okoz. (Lásd: 1 sz. melléklet felsőkép) A bomlási folyamatok következtében az oldott O 2 tartalom a halakra veszélyt jelentő 5 mg/l érték alá csökken, romlik a vízminőség, III. osztályú nem kívánatos minősítést eredményezve. A vízirucaöröm eltávolítása a vízminőség romlás megakadályozása érdekében, és azért is szükséges, hogy a fürtökben zavartalanul történjen az öntöző és halastó tápvíz leadás. Meg kell vizsgálni, hogy KVM, FVM támogatás elnyerhető ehhez a feladathoz. A vízinövényzet elszaporodása egy felerősödő folyamat, melynek szabályozására a mechanikai, kémiai és biológiai módszerek együttes alkalmazása vezethet eredményre, de a vízátvezetés növelése is kedvező hatású. 3.1. Üzemeltetési lehetőség: A vízigények - 1996-tól megfigyelhető folyamatos - visszaesése következtében a vízsebesség lecsökkent 0,10 – 0,15 m/sec-ra, ami a vízinövényzet elterjedésének kedvezett. A növényzet csökkentése és ezáltal a hidraulikai viszonyok javítása érdekében legalább 0,20 – 0,25 m/sec vízsebesség előállítása szükséges, amit a Nkfcs-án vízátvezetés növelésével értünk el. Javaslatunk alapján az OVF a 2000. évtől érvényes vízszétosztási tervében jóváhagyta a Körösi vízleadás növelését 1,6 m 3 /sec-ról 3,6 m 3 /sec-ra, ami az Nkfcs vízminőségének javítása érdekében 5,0 m 3 /sec-ig növelhető. (A HB-ba történő vízátvezetési kötelezettségünk megfelelő, változatlanul 12,4 m 3 /sec maradt.) Bár a térségi vízátvezetés költsége megtérítésre nem kerül, az átvezetett víz kedvezően hat a HB, HK vízminőségre, de el kell ismerni, hogy a főcsatornák fenntartásában, a vízinövényzet szabályozásában és így a vízminőség megőrzésében az egyik legolcsóbb és leghatékonyabb módszer. 3.2. Mechanikai módszer: Az előző években próbaüzem során győződhettünk meg arról, hogy a TRUXOR többcélú vízijármű eredményesen alkalmazható a főcsatornák fenntartásában. (Lásd: 1 sz. melléklet alsó kép) 2001. évben ütemterv alapján került sor a rucaöröm eltávolítására TRUXOR úszó munkagéppel. A hatékonyság növelése érdekében valamint biztonsági okokból gép párban történt a foglalkoztatásuk. Az egyik gép iszapszivattyú segítségével csővezetéken távolította el az uszadékot, a másik gép villás leszedő-kirakó szerelékkel kiépített gazkiszedő helyre vagy padkára rakta ki az összegyűjtött anyagot. A kirakott növényeket víztartalmuk elvesztése után 436
