A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

5. szekció: vízminőségi kárelhárítási eszközök, technológiák, esettanulmányok - Szongoth Gábor: Vízminőség – kútszerkezet

– a természetes gamma mérés szerint a saruzárás helye nem tökéletes: a vezércső egy homokréteg aljába van ültetve, – az I-es szűrő elhelyezése nem jó, az egész szűrő gyengén vízvezető rétegben van elhelyezve, – a lezárt kútban végzett hőmérsékletmérés szerint a kútban gyenge átfejtődés van, a II-es réteg termelését az I-es szűrő nyeli el. – a 200 l/p termelés mellett mért áramlás és hőmérsékletmérés szerint a II-es szűrő és az I-es szűrő alsó fele egyenletesen termel, míg az I-es szűrő 152,5 m-ben pontszerűen termel, mivel a szűrő itt tönkrement, – ez a homokolódás helye, amit az átlátszóság mérés is megerősít. A kútba került homok helyén, a szűrő mögött üreg is keletkezett (lásd akusztikus hullámkép szelvény). – a két különböző hozam mellett végzett áramlásmérés szerint a növekvő termeléssel az I-es szűrő termelése nem nő arányosan, ami szintén szűrőszakadásra utal, A javítás korrekt módja a betétszűrőzés lenne, azonban — ki tudja miért? — a kút építésekor 130/124 mm-es szűrőcső került a kútba (lett volna mód vastagabb szűrőcső beépítésére is) és ebbe betétszűrőt csak jelentős hozamveszteség mellett lehet elhelyezni. Javaslatunk, hogy az Ies szűrő felső felét zárják ki a tömszelencére ültetett zárópakkeres csővel. 3. Értény-1 (3. ábra) A kútban a nitráttartalom határérték fölé nőtt és a víz bakteriálisan is fertőződött. A vizsgálatok szerint ez az 1971-ben épült kút is számos (kivitelezési) hibával terhelt, pedig a leírások szerint egyszer már javították. A mérésekből származó információk: Lyukátmérő mérés: − a 184,0 m mély kút csak 180,9 m-ig járható, az alsó 3 m feltöltődött, − az alsó tömszelence 98,5 m-ben van (100,0 m helyett), − a kezdőrakat csövezete rendkívül korrodált (0-9,0 m-ig és 19,0 m-nél), Akusztikus hullámkép mérés: − a szűrők 1,0-1,5 m-rel feljebb vannak a megadottnál, a felső szűrő 9 méterrel hosszabb a megadottnál, − a palástcementezés minősége gyenge. Természetes gamma mérés: − a szűrők elhelyezése rossz, a szűrők java nem került szembe a permeábilis rétegekkel, − a saruzárások nem az optimális (vízzáró réteg) helyre kerültek. Hőmérsékletmérés: − az 55 m-ben levő tömszelence nem zár tökéletesen, − a felső 19 méteren levő folytonossági hiányoknál is van hőmérsékletváltozás, nagy valószínűséggel ezeken a hibákon keresztül jut a szennyeződés a kútba! Áramlásmérés: − az alsó szűrő alig termel, a középső szűrőnek csak egy 1 m-es szakasza termel, összhangban a természetes gamma mérésből következő kedvezőtlen földtani helyzettel, − a hozam 70 %-a a középső szűrő alsó részéből származik, a termelés 162,5 m-ben szinte pontszerű (a kút még? nem homokol) A felső tömszelence és a kezdőrakat betétcsövezésével a kút javítható. Befejezés Végsősoron kijelenthetjük, hogy a kútszerkezet kezdeti állapotának meghatározása minden résztvevő közös érdeke, és ezt — reményeink szerint — egyre több Megrendelő és Kivitelező is belátja. A bemutatott példák bizonyítják, hogy a kúthibák általában szerkezeti hibákra 421