A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

5. szekció: vízminőségi kárelhárítási eszközök, technológiák, esettanulmányok - Nikáné Harangozó Margit: A területi vízminőségi – kárelhárítási tervek nyilvánossága

410

A fentiek alapján publikus lehet, ill. kell, hogy legyen: 1. Az üzemelő vállalkozás neve, tevékenységi köre, címe, ill. ami a cégbíróságtól bárki által hozzáférhető adat. 2. Az intézkedésre jogosult hatóságok jegyzéke, elérhetősége, amelyeknek feladata a hatékony kármegelőzés, elhárítás. -A „terv” utolsó fejezete a meglévő védekezési helyeket, módokat tartalmazza, de új helyszínek kiépítését, fejlesztést nem tartalmaz. (melyek a szó eredeti értelmében a tervezés során nyilvánosságot, köz/magán érdeket sérthet, vagy érinthet). Nyilvánossá tétele azonban így is indokolt lehet. Így bárki által megismerhető, hisz egy esetleges védekezés során ez is érdeksérelmet okozhat, amely kártérítési igénnyel járhat a védekező szervezet irányában, mellyel toleránsabbak lehetnek az érintettek, ha előzetesen tudomást szereznek róla. Hírünket, hírnevünket növelheti, ha közérthető formában tudatjuk. A területi terv szakmai körökben ismertetésre került. Szerencsés lenne nagyobb nyilvánosság előtt is ismertté tétele, közérthető egyszerű megfogalmazásban, hiszen ha tudnak létezéséről, tudni fognak arról is, hogy kiket kell riasztani, kiktől várhatnak segítséget, szükség szerint beavatkozást, ha valaki a vízfolyásokon, vagy azok közelében szennyezést észlel. A fentiek alapján szerencsés lenne egy szórólap terjedelmű, közérthetően megfogalmazott kiadvány készítése a területi vízminőség-védelmi kárelhárítási terv/ek/ről, mely tartalmi kivonatot ad a több mint 200 oldalas anyagból. Ezt a vonatkozó jogszabályok nem írják elő, de a „terv” készítés részét képezhetné

. (a vízgyűjtő terület rövid bemutatása, az eddig észlelt leggyakoribb jelenségek, a védekezési helyek, az intézkedésre jogosult és felkészült szervezetek és azok elérési módja) A kiadvány az iskolák társadalmi és civil szervezetek részére az érintett önkormányzatok segítségével, a gazdálkodó szervezetek részére az ágazati szövetségek, kamarák útján bizonyára széles körben eljuttatható lenne. Mivel az elkészült területi vízminőségi-kárelhárítási tervek száma országos szinten még alacsony, a meglévők kiegészítése a fenti kivonattal nem túl nagy ráfordítással megoldható, ha igény van rá. A későbbiekben minden bizonnyal várható az ez irányú igény növekedése, mely elől nem zárkózhat el egy hatóság sem, mely a tervet elkészíti, vagy elkészítteti. Tervezet a kiadvány, szórólap tartalmi felépítésé

hez, melynek javasolt maximális terjedelme 1 lap: 1. A vízgyűjtő terület nagysága, természetes határai, a vízfolyás és jelentősebb mellékágai, tavai, védett területei, jelentősebb ipari üzemei a teljesség igénye nélkül; 2. A vízgyűjtő területhez tartozó valamennyi önkormányzat felsorolása, ahol szintén tehető lakossági bejelentés, szükség szerint (megye-település); 3. Jelentősebb víz-szennyezések az elmúlt években, kiemelve, ahol lehet, hogy csak a gyors beavatkozással lehetett a szennyezés továbbterjedését megakadályozni; 4. Védekezési helyek: települések, közismert utak, hidak megnevezésével, amely egyben az észlelést, megfigyelést is szolgálja; 5. Vízszennyezés, halpusztulás észlelése esetén értesítendő szervezetek, amelyek a kivizsgáláshoz, kárelhárításhoz hatáskörrel, felszereléssel rendelkeznek (KÖFE, VIZIG) telefonszámai munkaidőben, és azon túli időszakban; 6. Bejelentés módja: a szennyezés észlelésének pontos helymeghatározása, észlelt jelenség ideje, mérete, színe, kiterjedése, stb. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a gyors, pontos, részletes bejelentéssel a mi munkánkat segítik és egyben saját környezetük védelmét, megóvását szolgálják.