A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

5. szekció: vízminőségi kárelhárítási eszközök, technológiák, esettanulmányok - Boda László - Virágné Kőházi-Kiss Edit: A Nagykunsági–Főcsatornán alkalmazott vízminőségi kárelhárítási eszközök

A kések vibrációmentesen, halkan működnek. Vágási mélysége lehetővé teszi a hínárfélék kaszálását is. - nádgereblye szélessége: 3,5 m tömege: 40 kg Az eszköz alkalmas a levágott nád, hínár összegyűjtésére és a partra szállítására. Alga szűrővel kiegészítve képessé vált a vízfelszínen úszó apró vízinövényzet összegyűjtésére is. /Lásd 4. sz. melléklet felső kép./ - iszapszivattyú motor: Briggs és Stratton, 4 ütemű, elektromos indítással teljesítménye: 20-50 m3/h Az iszapszivattyú alkalmas kisebb kotrási munkákra, a vízfelszínen úszó növényzet eltávolítására. Növényzet eltávolítása esetén gyűjtő-terelő lemezek alkalmazásával a teljesítmény növelhető. A szivattyú lapátkerekének aprító éle és az alkalmazott 130 mm átm. flexibilis nyomócső dugulásmentes üzemelést tesz lehetővé. /Lásd 4. sz. melléklet alsó kép./ A fentieken kívül a gép ellátható kotró, jégvágó, csörlő kábelfektető szerelékkel is. A TRUXOR rendszerei biológiailag lebomló, környezetbarát hidraulika olajjal működnek. 5. Összefoglalás A vízminőséget folyamatosan figyelemmel követjük, halastó-tápvíz és öntözővíz minőség vizsgálatok készülnek a főcsatornákra. A nyár végére kialakuló nemkívánatos vízminőségi mutatók, beavatkozást tesznek szükségessé. A felsorolt vízinövényzet szabályozási módszerek mindegyikének megvan a létjogosultsága. Ezeket a körülmények mérlegelésével, a leghatékonyabb eljárás (eljárások) alkalmazásával kell kiválasztani. Az üzemeltetési módszerben rejlő lehetőségeket már maximálisan kihasználtuk, a Tisza völgyi vízkészlet megosztás a vízleadás – és így a vízsebesség – további növelését nem teszi lehetővé. A kémiai anyagok felhasználását nagyban behatárolja alkalmazhatóságuk időpontja és időtartama, az előírt várakozási idő. A biológiai módszernél nem tisztázott, hogy a legnagyobb tömegű növényt, a vízi ruca örömöt az amur fogyasztja-e. Ehhez vizsgálatokat kell végezni. A vonatkozó jogszabályok módosítása szükséges ahhoz, hogy a nem őshonos amur halfaj telepíthető legyen. Az eddigi gyakorlat során főként a mechanikai növényzetszabályozás került alkalmazásra, azonban az utóbbi években megjelent óriási tömegű uszadék eltávolítása kapacitási és finanszírozási akadályokba ütközik. További kétéltű munkagépek beszerzése indokolt. Folytatni kell az uszadék kiszedő helyek kiépítését, és meg kell kezdeni az uszadék fogó-terelő falak telepítését is. A Nkfcs és a Keleti ág mezőgazdasági vízszolgáltatási és térségi vízátvezető rendszerek, ezért fontosnak tartjuk az első osztályú vízminőség biztosítását. A módszerek üzemszerű alkalmazása érdekében műszaki gazdasági elemzés készítése szükséges, az eddigi tapasztalatok mérlegelésével. Felhasznált irodalom: 1. Dukay Igor (szerk.): Kézikönyv a kisvízfolyások komplex vizsgálatához 2. Pénzes Bethen : Az akvárium növényei 3. Peter Himmellmber : Vízi kertek 4. Richter Mérnöki Iroda és Szolgáltató Kft: TRUXOR DM 4700 és DM 4700B többcélú vízi jármű műszaki ismertető és kezelési útmutató 384