A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

5. szekció: vízminőségi kárelhárítási eszközök, technológiák, esettanulmányok - Boda László - Virágné Kőházi-Kiss Edit: A Nagykunsági–Főcsatornán alkalmazott vízminőségi kárelhárítási eszközök

2.3. A főcsatornákon elszaporodott vízinövények ismertetése 1,2,3

: A Nagykunsági-főcsatornában előforduló főbb vízinövények: Rögzült hínárfélék: érdes tócsagaz, úszó békaszőlő, (süllőhínár félék) Vízfelszínen úszó növények: vízi rucaöröm, sulyom, (apró békalencse, békatutaj) Érdes tócsagaz (Ceratophyllum demersum) Ez a haragoszöld színű, durva tapintású vízinövény szereti a 10-25 C°-os hőmérsékletű lassú folyású vizeket, ezért a főcsatornában jelentős mértékben előfordul. A mederben szigetszerűen előforduló csoportosulásainak levélzetén fennakad a vízi rucaöröm, így elősegíti a növényzettel borított vízfelület kialakítását. Úszó békaszőlő (Potagometon natans) A főcsatorna medrében előforduló rögzült növények közül a leggyakrabban előforduló faj. Hosszú, felszínen úszó leveleivel a meder gyorsabban áramló vizű szelvényében is jól érzi magát, teljes szelvényű borítást képes okozni. A csatorna magasabb fekvésű szakaszain jelentős tömegben előfordul a száraival, levélzetével lassítva az átfolyó víz sebességét jelentős áramlási veszteségeket és vízminőségi szempontból szervesanyag terhelést okoz. Vízi rucaöröm (Salvinia natans) Vízi életmódhoz alkalmazkodott páfrányféle, mely 15-25 C°-os vízben érzi igazán jól magát. A vízfelszínen úszó, lebegő életmódot folytat. Levélnyelén található három sor levele közül az egyik gyökérszerű képződménnyé alakult, mely a vízből történő táplálék felvételt segíti. A másik lét levélsor a víz felszínén úszik. A leveleket viaszréteg borítja, gázcsere nyílásaik nincsenek, a gázcsere az egész felületen történi. A levelekben nagy, levegővel töltött sejtek közötti járatok alakultak ki, melyek segítségével történik a növény oxigén ellátása és az úszást is elősegíti. Megjelenése tömeges. Sulyom (Trapa Natans) A víz felszínén úszó növények közé tartozik. A felszínen való lebegését levegővel telt levélnyelei segítik elő. A nyár második felében hozott, apró, fehér virágaiból kifejlődött termései az ősz folyamán az iszapba süllyednek, ahol áttelelésüket követően a következő évben kicsíráznak. A meder sekély, napos fekvésű részeit szereti. Elterjedése folyamatosan történik. 3. Vízinövényzet szabályozás: 3.1. Üzemeltetési módszer: A biológiai, kémiai, mechanikai módszereken kívül az üzemeltetési, szervezési lehetőségek is kínálkoznak a vízinövények mennyiségi szabályozására. - A kiépítettségtől függő legnagyobb vízszint tartása , mivel a hínárfélék egyes fajainak az így kialakuló vízmélység nem megfelelő. - Vegetációs időszakban folyamatos vízleadás, így a nagyobb vízsebesség, folyamatos vízáramlás az állóvízi fajokat csökkenti. A rögzült hínárféléken a vízi rucaöröm nem képes felakadni, így a spóra kiszórás is kevesebb. 3.2 Biológiai módszer: A hínárfélék visszaszorítására jól alkalmazható a növényevő halfajok telepítésére: Előnyei: a természethez legközelebbi, önszabályozó megoldás. A telepített hal visszanyerhető, tömegének gyarapodása révén gazdasági hasznot hoz. Alkalmazása nem kötött, vízszolgáltatásra nincs hatása. 380