A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

5. szekció: vízminőségi kárelhárítási eszközök, technológiák, esettanulmányok - Bedő Zoltánné – Keserü Balázs: Az LB 01 kotró havaria vízminőségvédelmi kárelhárítási esettanulmány

feljövő olajat lehetett az így telepített hurkákkal megfogni, valamint a víz nagy sodrása a háromszoros zárás ellenére is a hurkák alatt a turbolencia végett az olaj átjuthatott. A Lasselsberger Kft. képviselőinek közlése alapján, a kotró üzemanyag-tároló tartályai üresek, de a gépházban kb. 300 l fenékvíz ill. egy zárt tartályban 3000 liter fáradt olaj volt tárolva. 2002. 01. 18-án délutánra a hajó helyzete stabilizálódott, a hajóból folyamatosan szivárgó olaj összegyűjtése üzemi kárelhárítás keretében megoldott. Ezért a III. fokú készültséget az Igazgatóság a KÖF-fel egyetértésben, a fokozott figyelőszolgálat fenntartása és a kármentesítés folyamatos ellenőrzése mellett 2002. 01. 18. 14,30 órától II. fokúra mérsékelte. A vízfigyelők továbbra is szórványosan jelentettek olajfilm szennyezésre utaló jeleket a befogadó alsóbb szakaszairól. 2002. 01. 23-án az emelkedő vízállás és az erős sodrás hatására a hajó további 10-12 fokot dőlt. A SANOL hurkákat az erős sodrás végett ideiglenesen le kellett szedni a szakadásuk és megrongálódásuk veszélye miatt. A hajó további stabilizálása érdekében a part felőli ballaszt tartályok feltöltésre kerültek. Az áradás és a további dőlés ellenére a hajóból olajszármazék szivárgása nem volt látható, a vízfigyelők a Duna alsóbb szakaszain sem észleltek több napja olajszennyezésre utaló nyomokat. Ezért a II. fokú készültséget a Környezetvédelmi Felügyelőséggel egyetértésben a figyelőszolgálat fenntartása mellett 2002. január 24-én 9,00 órától I. fokúra lehetett mérsékelni. 2002. 01. 27-én megkezdődtek a hajó műszaki mentési munkái, melynek során egy bárkát erősítettek a hajó oldalához, egyet pedig a farához. A hajó további stabilitása érdekében további két sodronykötéllel kötötték a parthoz a hajót, valamint „rákönyököltették” a mellette álló bárkára. Az erős sodrás és az érkező uszadékok miatt a mentési munkálatokat felfüggesztették. A hajó környezetéből olajszivárgásra utaló jeleket továbbra sem észleltek. 2002. 02. 01-én Igazgatóságunk egyeztető értekezletet hívott össze az érintett felek bevonásával a hajó mentési munkálatainak tárgyában. Az értekezleten a jelenlévő felek megállapították, hogy a géptérben a vízfelszínen úszó olajszármazék, továbbá a zárt tartályban tárolt fáradt olaj továbbra is potenciális veszélyforrásként szerepel. Ezért a hajó tulajdonosa kötelezettséget vállalt arra, hogy 2002. 02. 04-én 16,00 óráig a hajó úszóvá tételéről, elszállításáról, valamint a vízminőségi kárelhárításról tervet készít, azt konkretizálja és az érintett hatóságokat arról tájékoztatja. A hajó tulajdonosa e kötelezettségének a fenti határidőig nem tett eleget. Ezért Igazgatóságunk hatósági jogkörében eljárva kötelezte a hajó tulajdonosát, hogy a géptérben lévő szennyezett vizet öt napon belül üzemi kárelhárítás keretében távolítsa el és ártalmatlanítsa! A kötelezés rendelkezett arról is, ha majd a hajó műszaki állapota lehetővé teszi, alacsony környezeti kockázat mellett a zárt tároló edényben lévő fáradt olajat is el kell távolítani! Időközben 2002. február 8-án 15,00 órától, - az ÉDUVÍZ Kft. bejelentése alapján - a kotróhajó tulajdonosa felbontotta a velük kötött vállalkozási szerződést, mely a hajó vízminőségvédelmi munkálataira vonatkozott, és a munkaterületről levonult. A tulajdonos, új vállalkozóval történő szerződés megkötését Igazgatóságunknak nem jelezte. A hajótest felügyelete és a Duna szakasz fokozott figyelése egy esetlegesen bekövetkező olajszennyezés esetén így nem volt biztosítva. A 132/ 1997. ( VII. 24. ) Korm. Rendelet értelmében, adott esetben a vízminőségvédelmi kárelhárítás, a készültség ellátása a VIZIG és a KÖF hatásköre. A fentiekre tekintettel 2002. 02. 08-án 15,00 órától az Igazgatóság a Környezetvédelmi Felügyelőséggel egyetértésben II. fokú vízminőségvédelmi készültséget rendelt el az 375