A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

4. szekció: Folyógazdálkodás - Orosz György: Bodrog víziút-fejlesztés

7.) KÖRNYEZETVÉDELEM A munkálatok környezetre gyakorolt főbb hatásai a VITUKI Consult Rt., Budapest szakvéleménye alapján következők: 7.1.) A megvalósítás utáni hatások A beépítésre kerülő TA-TB osztályú terméskő, egyes szakaszokon megegyezik a folyó természetes mederanyagával, illetve a folyószabályozási munkákhoz általánosan alkalmazott természetes anyag, a víz minőségére, a talajvíz által közvetítve a talajra, a levegőre kedvezőtlen hatásai nincsenek. Az élővilág, természeti értékek vonatkozásában a megépült terelőművek mögötti terület a halaknak ideális ívóhelyként szolgál, a feltöltés, feltöltődés a gázlómadaraknak igen jó táplálkozási helyet alakít ki. Fentiek miatt nem várhatók az élővilágra gyakorolt negatív hatások. Az eredeti parti, hullámtéri növényzet érintetlen marad és az itt élő állatvilágot sem befolyásolják az elkészült művek. Művi értékek tekintetében a megvalósítás utáni fázisnak negatív hatásai nincsenek. Ennek éppen az ellenkezője várható, mivel a szabályozási munkák egyrészt a hajózóutat biztosítják, másrészt a folyó árvízi áramlási viszonyait javítják, amelyek a folyóban, illetve partjain lévő épített értékek védelmében, valamint árvízvédelmi, árvízi kockázat csökkentési szerepükből adódóan az ármentesített területen lévő művi értékek megóvásában játszanak szerepet. A szabályozási munkák elkészülte után a folyószakasz képe kis mértékben megváltozik. A tervek szerint a széles meder keskenyebbé válik, egységesebb lesz a folyószakasz. A feltöltődött részek növényzettel, a természetes újulatok fennmaradása mellett, facsoportokkal lesznek beültetve. Elsősorban a kimosódások megelőzése miatt szükséges ez a növényzet, ugyanakkor segíti a tájbaillesztést. Az épült művek a tájból nem tűnnek ki, mivel a kőművek a duzzasztott vízszint +10 cm-ig, a feltöltés duzzasztott vízszintig épül meg. 7.2.) A kivitelezésből származó hatások Az építési folyamat megfelelő munkavégzés esetén nem veszélyezteti az élővizet, a talajra kedvezőtlen hatást nem gyakorol, a kikotort mederanyag a folyóágyból nem kerül el, hanem a kőművek mögötti feltöltésként szolgál alapanyagul. Fontos hangsúlyozni a környezetvédelmi előírások figyelembevételét a gépek üzemeltetésénél, a gépolajok és az üzemanyag felhasználásánál. Az építési munka két fázisra bontható. Egyik a szárazföldi szállítás, ami a kitermelt terméskőnek az uszályokra történő eljuttatását jelenti, a másik a vízi szállítás, ami az uszályok helyszínre történő eljuttatását és a terméskő úszómunkagépekkel történő beépítését foglalja magába. A terméskövet a sárospataki és a tarcali kőbányából szállítják közúton, előbbinél a 33,680 fkmnél lévő bodroghalászi rakodóhoz, míg az utóbbinál az 1,700 fkm-nél található tokaji hajóberakóhoz. A szállítójárművek a közutat használják majd, nyilván hozzájárulva az útvonalon a szennyezőanyagok kibocsátásához. A forgalom és szennyezőanyag kibocsátás növekedéssel együtt járó negatív hatások csak az építés idejére korlátozódnak. A terméskő vízi szállítása a rakodótól a beépítés helyszínéig történő eljuttatást foglalja magában, amelyet a szállítás helyére érve azonnal beépítenek. A vontatóhajók és úszómunkagépek szennyezőanyag kibocsátása itt is ideiglenes, azaz a negatív hatások is csak az építés idejére korlátozódnak 367