A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

4. szekció: Folyógazdálkodás - Kiss Attila: Veszélyes árvízi létesítmények monitoringja földi távérzékelési adatok felhasználásával Romániában és Magyarországon

5. számú célfeladat A célfeladat kidolgozása során az újonnan kidolgozott műholdas –alapú alkalmazások és végtermékek közzétételéről van szó a különböző intézmények (vízgazdálkodási, polgári védelmi, környezetvédelmi, önkormányzati), valamint magán személyek számára. Ez főleg rendszeresen frissített digitális térképek készítését jelenti különböző méretarányban (1:200 000 és 1: 5 000 között), amelyen minden fontos objektum feltüntetésre kerül (vízrajzi hálózat, területhasználati kategóriák, veszélyeztetett területek stb.). A térképek használatával nagy hangsúly kerül az árvízi veszélyek megelőzésére, illetve az optimálisabb területhasználat megtervezésére. A célfeladat akkor teljesíthető, ha rendszeresen biztosíthatók a legújabb műholdképek. A végtermékként előállítható térképek elképzelt fajtái a következők: • A teszt terület fedettségi és földhasználati digitális térképei • Hóborítottsági térképek • A talaj vízáteresztő képességének becslésére vonatkozó térképek • Domborzati térképek • Árvízi veszélyeztetettségi térképek különböző valószínűséggel előforduló maximális vízhozamok esetén • Állomáshálózati és hidrotechnikai létesítményeket ábrázoló térképek Az összes eredmény megjeleníthető egy összesítő térképen is, román területen az 1970-es sztereografikus vetületi rendszer szerint az 1975-ös Fekete-tengeri szintekkel, míg Magyarországon az általunk használt vetületi és magassági rendszerekben. A projekt magvalósításának technikai kérdései, finanszírozás A projektet – mint NATO partner tagország – Románia nyújtja be a NATO brüsszeli központjába várhatóan ez év májusában. A projekt lefolytatása 3 évre van ütemezve, tehát a munka várható befejezése legkorábban 2005-re tehető. Az Sfp. Projektek elbírálása során jelentős előnyt élveznek azok a projektek, amelyekbe NATO tagországok is bevonásra kerülnek. Magyarország emiatt került a pályázók látókörébe, ezenkívül a kijelölt teszt terület – mivel határon átnyúló területről vab szó – ugyancsak indokolja, hogy részt vegyünk a projekt kidolgozásában. Román részről a projekt fő koordinátora Dr. Gheorghe Stancalie úr aki a bukaresti Nemzeti Meteorológiai és Hidrológiai Intézet Távérzékelési Laboratóriumának vezetője. Amint azt a mellékelt szervezeti felépítési séma is mutatja a megvalósítás fókuszában a Dartmouth-i Árvízi Kutatóközpont áll, amely intézmény a legfontosabb szakmai segítség megadásában érdekelt, de a projektben való részvétele költségvetésileg is tervezett. A projekt fő koordinátora ennél az intézetnél prof. Robert G. Brakenridge úr, aki a dartmouthi Árvizi Kutatóközpont Földrajzi Osztályának vezetője. A magyar oldali tevékenységek fő irányítója – generál kivitelezője – az Országos Meteorológiai Szolgálat (projekt menedzser: Kerényi Judit, a műholdas kutató laboratórium vezetője), melynek alvállalkozójaként a VITUKI Rt. főleg a 3. és 4. célfeladat kidolgozásában lesz érdekelt. Végfelhasználóként a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság jelenik meg, aki a munka eredményeit hasznosítja. Említést érdemel a munka finanszírozása, amely eltérő a két ország esetében. Mivel Románia a NATO-val partnerségi viszonyban van, így nemzeti hozzájárulást a projekt kidolgozásához nem kell előteremtenie. Román részről a tervezett támogatási igény 155 660 Eurot tesz ki. Ugyanakkor Magyarország, mint NATO tagország 70%-os nemzeti hozzájárulás mellett 30 %os projekt támogatásra jogosult. Ez utóbbinak a tervezett összege 90 000 Euro. A saját 324