A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

1. szekció: Időszerű vízgazdálkodási feladatok az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán - Szentirmay György: Víziközműfejlesztési feladatok a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén, különös tekintettel az EU csatlakozás kapcsán felmerülő elvárásokra

A jelenlegi ellátottságot az érintett szereplők (lakosság, önkormányzatok, hatóságok, stb.) egyike sem tekinti a távlatra nézve kielégítőnek: egyre újabb igények merülnek fel, melyek a csatornázott települések ellátatlan részein is és az ellátatlan településeken is folyamatosan jelentkeznek. A közműves szennyvízelvezetéssel, illetve a szennyvízcsatornázási, tisztítási fejlesztésekkel kapcsolatos feladatok végső soron két – meghatározó jelentőségű – okra vezethetők vissza. Közülük az egyik a helyi adottságokból következik. Igen sok településen vízbázisvédelmi kötöttségek, magas talajvízállás, kedvezőtlen talajmechanikai adottságok stb. következtében jelenleg is napi gond a keletkező szennyvíz elvezetése és elhelyezése, és nyilvánvaló, hogy e települések jelentős részén a megoldást szükségszerűen csak a szennyvízcsatorna-hálózatok kiépítése jelentheti. Mindezek mellett működési területünk egy részén a közműves szennyvízelvezetés fejlesztése a törvény erejénél fogva is a településfejlesztés részévé, és viszonylag rövid időn belül megoldandó feladattá vált. E körbe tartoznak például a balatoni térségben lévő települések. Számukra meghatározó jelentőségűek a 2000 évi CXII. törvényben előírtak, melyek a Balaton kiemelt üdülőkörzetében – egyebek mellett – a táj, a természeti és települései környezet minőségének védelme, az idegenforgalom fejlesztéséhez szükséges feltételek megőrzése és javítása érdekében a szennyvízelvezetéssel és tisztítással összefüggésben is széleskörű követelmény-rendszert fogalmaztak meg. A fejlesztési feladatok másik meghatározó jellegű csoportjába az ország tervezett EU csatlakozása következtében felmerülő feladatok tartoznak. E feladatokat a legáltalánosabban a 91/271 EGK irányelv fogalmazza meg, ami – többek között és némi egyszerűsítéssel – előírja, hogy a 2000 lakosegyenértéknél nagyobb agglomerációkat el kell látni szennyvízcsatornával és biztosítani kell a szennyvíz biológiai tisztítását. Az irányelv hazai jogrendbe illesztésének gyorsításával összefüggő feladatokat a kormány 2168/2000 (VII. 11.) számú határozata tartalmazza. Előírásai között szerepel egyebek mellett, hogy „az önkormányzatok feladatát képező minden települési szennyvíz ártalommentes elhelyezésére, elvezetésére és az összegyűjtött szennyvizek tisztítására vonatkozó törvényi előírásokat módosítani szükséges a települési szennyvíztisztításról szóló 91/271 EGK irányelv végrehajtása érdekében úgy, hogy a jövőben kötelező feladat legyen”. Fentiekkel összhangban a vízgazdálkodási törvény 2001 évi módosítása (a 2001 évi LXXI. törvény 2. paragrafusa) előírja, hogy a települési önkormányzat – a vízgazdálkodási tevékenységek körében, egyebek mellett – köteles gondoskodni: ⎯ a 2000 lakosegyenértékkel jellemezhető szennyvízkibocsátás feletti szennyvízelvezetési agglomerációt alkotó településeken a keletkező használt vizek (szennyvizek) szennyvízelvezető művel való összegyűjtéséről, tisztításáról, a tisztított szennyvíz elvezetéséről, illetőleg a más módon összegyűjtött szennyvíz, továbbá a szennyvíziszap ártalommentes elhelyezésének megszervezéséről; ⎯ valamint a fentiekben meghatározott feladatok ellátásáról a lakosegyenértéktől függetlenül azokon a területeken, amelyeket a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről, továbbá a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló jogszabályok határoznak meg. 34