A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

4. szekció: Folyógazdálkodás - Gratzl Ervin - Sütheő László: A vízszétosztási, vízkorlátozási terv vízgazdálkodási és jogi összefüggései az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén

szivattyús belvízrendszereknek. Mint többcélú vízgazdálkodási rendszerek másodlagos funkciójuk a vízpótlás. Jellemzőjük, hogy a vízelvezetés iránya, valamint a vízpótlás iránya azonos. A rendszerek jellegéből adódóan a belvízelvezetési, ill. a vízpótlási tevékenységek összehangolása az alapvető feladat, amely tulajdonképpen megoldott, tekintve hogy a vízpótlás és a belvízelvezetés iránya azonos, a rendszer leürítése az esésviszonyok miatt gyorsan megoldható, a rendszer kezelője, üzemeltetője az ÉDU-VIZIG és a prioritást a belvízelvezetés javára érvényesíteni tudja. A vízpótlások finanszírozása szempontjából fontos , hogy mi a vízügyi alapfeladat / közérdek mértéke /, illetve hogy mi a közérdek mértékét meghaladó vízügyi szolgáltatás, mivel az előző az állami költségvetés által finanszírozandó állami vízügyi alapfeladat, míg az utóbbi költségtérítéses szolgáltatás ,amiért a vízhasználónak fizetnie kell. Először is célszerű tisztázni, hogy a jogszabályi háttér mit mond a tevékenységekről. Az 1995 évi LVII. tv. /Vízgazdálkodási Törvény / III. fejezete 7. paragrafus / 1/ bek. szerint: “Az állami tulajdonban lévő vizekről és vizilétesítményekről a 9-10 és 13. paragrafusban foglaltakra is figyelemmel - a közérdek mértékéig - a központi költségvetésben meghatározott és elkülönített állami pénzalapokból nyújtott pénzeszközök felhasználásával vagy vízgazdálkodási társulat útján / IX. fejezet / kell gondoskodni. Az /1/ bekezdésben megjelölt feladat: a./ a vízbázisvédelem ellátása, a vízkészletek átcsoportosítását szolgáló vízelosztó rendszerek - ideértve a csatornákat is - létesítése, fenntartása és üzemeltetése, továbbá a többes rendeltetésű rendszerek fenntartása és üzemeltetése”. A fentiek alapján ezen kategóriába tartozó vízpótlási tevékenységek az alábbiak: 2.3 Közérdek mértékéig terjedő vízpótlási igények kielégítése 2.3.1 Ökológiai célú vízpótlás 2.3.1.1 A csatornák élővízi jellegének fenntartása A vízpótló rendszerekben a konkrétan előforduló u.n. a mederben hagyandó, továbbvezetendő “ természetes eredetűnek látszó “ vízhozam biztosítása a feladat. Ezzel elérjük, hogy mesterségesen létesített csatornák, amelyekbe operatív műveletek segítségével - duzzasztással, vízkivétellel, vízkormányzással kerül víz - természetesnek tűnjenek, élővíz jellegük fennmaradjon. Ezzel a csatornák élővízi jellegét biztosítjuk, vagyis a vízi, vízparti ökoszisztémák fenntartását és megőrzését szolgáljuk. Ezzel a tájegység képét az ott élő emberek komfortérzetét, a mikroklí 0,,,,,,,,,,,,,,mát stb. kedvező irányba jelentősen befolyásolni tudjuk. A Természetvédelmi törvény alapján a VIZIG állapítja meg az ökológiai vízigény mértékét a szakhatóságok bevonásával. Ebben az esetben azonban felmerül az a probléma, hogy a kettősműködésű rendszereknél a belvízvédekezés során a vízszolgáltatás korlátozása, vagy megszüntetése miatt előforduló vízhozam ingadozás következtében a vizes élőhelyek faunáját érő kárért ki a felelős. A belvízelvezetés-vízpótlás összefüggésében az ökológiai vízigény kielégítésének hatóságilag történő rögzítése a kettősműködésű rendszer üzemeltetésénél problémát jelenthet, mivel a belvízrendszert terheli az ökológiai vízkészlet és ez a belvíz elvezetés hatásfokát csökkentheti. 265