A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)
4. szekció: Folyógazdálkodás - Gratzl Ervin - Sütheő László: A vízszétosztási, vízkorlátozási terv vízgazdálkodási és jogi összefüggései az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén
A VÍZSZÉTOSZTÁSI, VIZKORLÁTOZÁSI TERV VÍZGAZDÁLKODÁSI ÉS JOGI ÖSSZEFÜGGÉSEI AZ ÉSZAKDUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN GRATZL ERVIN-SÜTHEŐ LÁSZLÓ ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 1. ELŐZMÉNYEK A tanulmányt olvasók körében, beleértve az ország vízgazdálkodása iránt akár tudományos, akár ismeretszerzési célból érdeklődőket is sorba véve fontos megjegyeznünk, hogy az emberiség kultúrtörténeti hőskorát vizsgálva - az ókor: sumér, egyiptomi óbirodalom időszakában - az ősközösségi társadalom zsákutcáját felismerve a fejlődés alapját a korabeli vízgazdálkodás - az öntözéses növénytermesztéses kultúra - biztosította, az anyagi javak egyszerűsített, majd a bővített újra termelése során. Magyarország is korán szembesült a mai modern értelemben vett vízgazdálkodási problémákkal különös tekintettel a Kárpát- medence földrajzi és az ebből következő-"lavór jelleg" -vízgazdálkodási összefüggéseire. Vizsgáljuk meg, hogy az előzőekben említett jelleg a vízszétosztás, vízkorlátozás vonatkozásában mit jelent: • A medence jelleg hatására a vizek összegyülekezése, elfolyása szélsőséges vízháztartási helyzeteket eredményez. • Ezen helyzetek kiiktatása érdekében a vízkárelhárítás keretében konkrét beavatkozások szükségesek úgymint ár - és belvízvédelem, valamint aszálykárelhárítás. Tárgybani tanulmány az aszálykárelhárítás keretébe tartozó operatív tevékenységek vízgazdálkodási, jogi hátterének átvilágítását célozza meg, úgy hogy az alábbiakban leírt cselekvések keretét az ár- belvíz - aszálykárelhárítás hármas egységében a vízkárelhárítás szerves részeként értelmezi. A tanulmány tartalmaz egy javaslatot is arra vonatkozóan, hogy az aszálykárelhárítást milyen módon illeszthetnénk bele a már jól kialakult és magyarországi vonatkozásban jelentős hagyományokkal bíró állami / vízügyi / feladatot jelentő vízkárelhárítási tevékenységbe, amely vonatkozó törvény alapján a vízkárelhárítás része. Hasonlóan az ár- és belvízvédelemhez az aszálykárelhárítás érdekében történő vízkorlátozást és vízszétosztást a vízügyi igazgatóságok megalakulását követően jogszabályban szabályozták a fontosságára való tekintettel már 1973 –ban. A tanulmány bevezetéseként célszerűnek tartunk egy általános ismertetést a többcélú vízgazdálkodási rendszereinkről, az üzemeltetésükről , jellemző műszaki paramétereikrő l, a vízszolgáltatás közérdekű -költségvetési finanszírozású - a vízszolgáltatás közérdek mértékét meghaladó - az igénylők által finanszírozott - tevékenységeiről valamint arról ,hogy a vízkárelhárítás keretében az aszálykárelhárítás, mint operatív tevékenység, hogy jelenhetne meg és a készültség milyen konkrét munkával járó beavatkozásokat igényelne: 263
