A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)
1. szekció: Időszerű vízgazdálkodási feladatok az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán - Papp Ferenc: Kockázatelemzés szerepe a vízgazdálkodási feladatok megoldásában. Esettanulmány: a Balaton vízszintszabályozása
4. A VÁRHATÓ HATÁSOK ÉS BEAVATKOZÁSOK KOCKÁZAT-ELEMZÉSE A tanulmány tárgyát képező kockázat-elemzés az új vízszint-szabályozási rend hosszú idejű alkalmazásának előnyeit és hátrányait, valamint a hátrányok ellensúlyozására szóba került fejlesztési elképzeléseket kívánja számszerűsíteni. A feladat szabatos matematikai kezelésének alapjai már néhány évtizede ismertek, ezek műszaki értelmezése és alkalmazása azonban még közel sem tekinthető egységesnek és megállapodottnak. A kockázat-elemzés matematikai alapegyenlete szerint [5]: r p k = ⋅ ahol r a kockázati érték, p az esemény bekövetkezésének valószínűsége, melynek maximuma (a teljes bizonyosság esete) 1; k az esemény következményének súlyossága, mely kifejezhető egy meghatározott dimenziójú kár-adattal (például Ft-ban), vagy egy relatív kárértékkel. A kockázati alapértékek időben és térben halmozódhatnak: ( ) Rp=⋅ ∑ k ilyenkor beszélünk összesített vagy kollektív kockázatról. 4.1 Meglevő kiépítési feltételek és szabályozási lehetőségek A jelenlegi műszaki feltételek mellett a régi és az új vízszint-szabályozás következtében a Balaton és a Sió mentén előálló rendkívüli helyzetek összesített kockázatát kívánjuk meghatározni és összehasonlítani. Ehhez a mértékadó balatoni vízszintek és a hozzájuk tartozó Sióvízeresztések előfordulási valószínűségére, valamint az adott helyzetben jelentkező károk és hasznok számszerűsítésére volt szükség. A jelenlegi kiépítési feltételekre vonatkozó kockázat-elemzés során használt sémát egy konkrét eset adataival mutatja a 3. táblázat. Ezen jól látható, hogy külön kezeltük a régi és az új szabályozási rendszert, a szélsőséges nagy és kisvízi helyzeteket, valamint a Balaton és a Sió térségét, majd meghatároztuk az együttes előfordulási valószínűségű helyzetek összesített kockázati értékeit. Először azt vizsgáltuk, hogy egy konkrét Sió-vízhozam (50 m 3 /s) mellett hogyan változnak a különböző előfordulási valószínűségű balatoni vízállásokhoz tartozó összesített kockázati értékek, és ezekre hogyan hat a szabályozási rend módosítása. Az eredmények grafikus feldolgozása látható a 2. ábrán. 2. ábra 0 10 20 30 40 50 60 R (mFt) 1 251020100 p (%) régi sz abál y o z á s új sz abál y o z á s Q s = 50 m 3 /s 22
