A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

5. SZEKCIÓ: ASZÁLY ÉS ÖNTÖZÉS - Rátky Pál: A mezőgazdasági vízhasznosítás 2000. évi mérlege az Alsó-Tisza vidékén

arányaiban kisebb a rendszer vízvesztesége, piacképesebb a tevékenység, a partnerek talpon tudnak maradni. 2. FIZETŐKÉPES FELHASZNÁLÓI KÖR A belvizes csatornákra, és csupán az összegyülekező vizekre alapozott halastavak aránya visszaesett. A halastavakat üzemeltető körön belül az intézményes vízzel ellátható területeken gazdálkodók helyzete stabilizálódott. Ennek következtében a halastavak kihasználtsága egyenletesen magas. Az öntözésre berendezett területeken gazdálkodók egy része tönkrement. Berendezéseiket igyekeztek a forgalmazónak visszaadni. Ez a legrosszabb kiút. A térség szempontjából kedvezőbb megoldást alkalmazták Szentes térségében, ahol is a felhagyott területet a stabilabb, fizetőképes gazdaságok felvásárolták, vagy bérbe vették az öntözőtelepet berendezéssel együtt, és üzemeltetik a telepet. Az üzemeltetésre a nagytáblás művelés a legelterjedtebb. Több település mentén az élőkéz-igényes kertészetekben a korábbi üzem működteti a berendezést, felvállalva a szolgáltatást. A halastavak kiegyensúlyozottabb, az öntözőrendszerek kiszámíthatatlanabb, de kedvezően alakuló helyzetét az alábbi diagram szemlélteti: FELHASZNÁLT VÍZMENNYISÉGEK A rendszerek kihasználtsága alapvető érdeke a felhasználóknak és a szolgáltatóknak. A megfelelő kihasználtságú rendszerekben megfizethető a szolgáltatási díj, a szolgáltató hozzájut a költségeit fedező bevételekhez, és fenn tudja tartani a csatornahálózatot, a szivattyútelepeket. A legnagyobb gond viszont, hogy a folyamatos kihasználtság nem garantálható. A több rendszerben érdekelt szolgáltató nem lehetetlenül el, ha az egyik rendszere kihasználatlan. A halastavak vízigénye stabil, míg az öntözőrendszerek kihasználtsága ingadozó. A nagyobb vízigényű években (mint pl. 1995, 2000 és várhatóan a 2001.) képződik alap a művek karbantartására, kotrására, a kisebb kihasználtságú években csak a legszükségesebb fenntartási munkákat lehet elvégezni. A vízigények ingadozásával arányosan a szolgáltatási díjat nem lehet lebegtetni. A díjak emelkedési ütemét maximum a hivatalosan bejelentett infláció szerint lehet elfogadtatni. Emiatt a szolgáltatás reálértéke ingadozó. Ezt igyekeztünk kiegyensúlyozni a 3 éves szerződések bevezetésével. 468