A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

5. SZEKCIÓ: ASZÁLY ÉS ÖNTÖZÉS - Megyeri László: A 2000. évi aszály és öntözés a Körösök völgyében

A Tisza völgyében a vízgazdálkodási rendszer fejlesztését az ezerkilencszázharmincas évekig túlnyomórészt a vízkár-elhárítási célok határozták meg. Bár már a XIX század közepén is, voltak tervek az aszály elhárítására is szolgáló vízhasznosítási müvekre, de ezek akkor nem valósultak meg. Az 1937. évi XX. törvénycikkel kezdődött meg a Tisza és a Körösök mezőgazdasági hasznosítása érdekében az első nagyobb művek: a tiszafüredi öntözőrendszer (1938), a Békésszentandrási-vízlépcső (1942) építése és a Tiszalöki-vízlépcső, a Keletifőcsatorna tervezése (1984). A Tisza-Körös-völgyi együttműködő vízgazdálkodási rendszer gerince a csatornázott Tisza és a Körösök, valamint a Tisza-Körösök közötti vízátvezetést lehetővé tevő Keleti- és Nyugatifőcsatorna és a Nagykunsági öntöző-focsatoma (3.sz ábra) A tiszalöki öntözőrendszer (TÖR) fö müve a Tisza 519+200 fkm szelvényében kiágazó Keletifőcsatorna. A Tiszából Tiszalökné! kivehető vízmennyiségnek csak kisebbik hányada kerül felhasználásra a TÖR hatásterületén, a nagyobbik hányad a Körösökbe kerül. Az átadás részben a Keleti-főcsatorna végszelvényében Bakonszegnél a Kállón és Berettyón át, részben a Hortobágy-Berettyó Ágotái szelvényében történik. A nagykunsági öntözőrendszer a Tisza középső szakaszán, annak bal partján helyezkedik el. Vízellátása a Kiskörei-víztározóból történik, a tároló bal parti töltésén lévő gravitációs beeresztő zsilipén keresztül. A Nagykunsági öntöző-főcsatorna nyugati ágán lévő leeresztő zsilipen keresztül jut a Körösbe. A Nagykusági öntözőfocsatorna keleti ága Túrkeve és Mezőtúr között a Hortobágy-Berettyó vezeti a vizet. A betorkolló műtárgyakon a rendszer leürítése, illetve a Körös-völgy vízpótlása lehetséges. A Tisza völgy vízkészletének megosztását a 152/4/93.sz OVF intézkedés rögzítette, ennek aktualizált módosítását a 00698/1/2000.sz.OVF intézkedése tartalmazza.

5 Jelenleg a Tiszavölgyi vízgazdálkodási rendszerből a KÖVIZIG felé négy vízátadási helyen veszünk át vízkészletet. A Tiszalöki rendszerből a Keleti-focsatornán a Berettyóba Bakonszegnél 8,0 m3/s-ot az ÓBerettyóba a Macskási sztp-nél 2,0 m3/s-ot, a Hortobágy-Berettó Ágotái szelvényénél 5,2 m3/sot, ebből 4,0 m3/s a Kákafoki öntözőrendszerbe, 0,8 m3/s a Horgavölgyi öntözőrendszerbe kerül átvezetésre az ATIVIZIG felé. A Kiskörei rendszerből a Nagykunsági főcsatornán a HortobágyBerettyóba Túrkeve alatt 12,4 m3/s kerül átvezetésre a Hármas-Körös irányába. A KÖVIZIG területén négy duzzasztó üzemel: a Hármas-Körösön a békésszentandrási, a KettősKörösön a békési, a Sebes-Körösön a körösladányi és a Fehér-Körösön a gyulai duzzasztó. Röviden néhány szó a duzzasztókról. Békésszentandrási duzzasztó a Hármas-Körös 47 fkm szelvényében található, 1937-42 között épült. Szerkezeti kialakítását tekintve 2 kapus duzzasztómű - hajózsilippel -, mozgatása emelő láncokkal történik. A duzzasztó által tartott üzemvízszint 82,00 mBf. Ez a duzzasztó teszi lehetővé a Tiszai vízkészletek eljutását a Körös völgy nagyobbik részére, hatása a Kettős-Körös békési duzzasztójáig érvényesül. A tározott vízmennyiség 25,3 millió m3. Békési duzzasztó a Kettős-Körös 26+310 fkm szelvényében található, 1967-68-ban épült. A duzzasztó 2 nyílású műtárgy, mozgatható elzáró berendezéssel, a táblák mozgatása galláncok segítségével történik. A duzzasztó által tartott üzemvízszint: 85,90 mBf., a tározott vízmennyiség: 4,7 millió m3. A duzzasztó hatása a Fehér körösön a gyulai duzzasztóig a FeketeKörösön az országhatárig érvényesül. Körösladányi duzzasztó a Sebes-Körös 1+367 fkm szelvényében épült 1974-77 között (csak az első ütem készült el) 2x18 m-es nyílású mederduzzasztó, elektro-olajhidraulikus mozgatású 456