A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

5. SZEKCIÓ: ASZÁLY ÉS ÖNTÖZÉS - Gratzl Ervin: A mezőgazdasági vízszolgáltatás stratégiája a 2000. évi aszály tükrében az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területeén

2000 év januárját az átlagosnál szárazabb és kissé enyhébb időjárás jellemezte. A Kisalföldön jellemzően maradt a 0-20 cm-es talajréteg telített állapota, az 50-100 cm talajréteg nedvességtartama megnövekedett és területi átlagban elérte a telített állapotot. A február is száraz, de enyhébb időjárású volt, a talajok telítettsége számottevően csökkent. A március csapadékosabb hónap volt, enyhébb időjárással. Az öntöző rendszerek területén a legtöbb csapadék - területi átlagban a sokéves márciusi középérték mintegy kétszerese - a Kisalföldön hullott. A csapadék részben hó formájában jelent meg és átmenetileg összefüggő hórétegek alakultak ki. A 0-20 cm-es talajréteg telítettsége az előző hónaphoz képest nőtt, az 50-100 cm rétegben maradt a telített állapot. Az április és május csapadékban szegényebb volt, de melegebb az átlagosnál, különösen május, mikor az átlaghőmérséklet a 20 C° felett volt. A június száraz és meleg hónapnak indult, a talajok telítettsége folyamatosan csökkent. Júliust az átlagosnál csapadékosabb és hűvösebb időjárás jellemezte. A lehullott csapadék mennyisége a Kisalföldön területi átlagban 20-40 %-al haladta meg a sokéves július havi középértéket. A havi középhőmérséklet 1-2,5 C° -al maradt el az átlagostól. A talaj legfelső 0-20 cm rétegének nedvességtartalma az átlag 50-90 %-ban, az 50-100cm rétegé a korábbi közel telített állapothoz képest a július havi átlagos telítettségi értékek 55-65 % között alakult. Az augusztus az átlagosnál szárazabb és melegebb időjárást hozott. A talajok nedvességtartalma erőteljesen csökkent a 0-20 cm talajrétegnél 50-70 %., az 50-100 cm-es talajrétegnél egységesen a 35-45 %. 2000 szeptemberét szeszélyes területi eloszlást mutató csapadékok és az átlagoshoz közeli középhőmérsékletek jellemezték. A talajok nedvességtartalma mérsékelten nőtt a felső rétegben, de az 50-100 cm rétegben tovább csökkent és 25-30 % között mozgott. Október az átlagosnál szárazabb és enyhébb volt. A talajok nedvességtartalma tovább csökkent. A november és a december átlagcsapadékot és az átlagosnál magasabb középhőmérsékletet hozott. Hó csapadék december folyamán nem volt, a talajok 2001 évre jelentős nedvességtartalom hiánnyal indulnak. A fentiek alapján valószínűsíthető 2001 év során is az aszály előfordulása. A 2000 évi középhőmérséklet 13,3 C° volt, az átlagosnál magasabb. Összességében az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén a 2000. évben az előző évihez képest kevesebb csapadék hullott. Az éves csapadék összeg 500 mm volt az 1999. évi 690 mm-el szemben. Az adat három hidrometeorológiai állomás / Ásványráró, Hanságliget, Árpás / adatainak átlagolásából származik. /Grafikonos ábrázolásban az 4. számú, mellékleten látható. / Az országosan aszályosnak minősített időtartam kezdő napját a KöViM 2000. május l-jével állapította meg. Működési területünkön is májustól június végéig jellemző volt a talajok telítettségének folyamatos csökkenése. Júliusban a hűvösebb , csapadékosabb időjárás csökkentette az aszály hatását és minimálissá vált a hidrológiai okok következtében a vízkorlátozás elrendelésének valószínűsége. A 30/2000( VI. 16.) FVM rendelet alapján biztosított támogatás ellenére, talán éppen a csapadékosabb időjárás következtében működési területünkön a vízjogilag engedélyezett főműves öntözhető terület /15.033 ha / 18%- ban 2703 ha-on történt öntözés. A támogatás kevéssé ösztönző ereje annak is tulajdonítható, hogy a 43/1999. ( XII. 26.) KHVM rendelet a vízkészlet kiszámításáról 6. §-a országos aszály esetén csak a felszíni vízből való öntözés vonatkozásában állapítja meg, hogy a g szorzó szám értéke: 0, amely miatt a felszín alatti vízhasználat esetén a VKJ fizetése miatt a támogatás mértéke csökken, ezért a leendő csőkutas bányatavas vízhasználók öntözésbeni érdekeltsége hiányzik. 440