A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

9. SZEKCIÓ: A VÍZJOG ÉS A VÍZÜGYI KÖZIGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI - Sinka András: A vízjoggal összefüggő ingatlantulajdoni korlátozások megjelenése és érvényesülése a gyakorlatban

2.3 Ingatlantulajdoni korlátozások megjelenése: A Magyar Köztársaság Alkotmánya biztosítja a tulajdonhoz való jogot éppen ezért deklarálja, hogy a tulajdont igénybe venni, kisajátítani, csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. Ezen rendelkezésből következik, hogy ugyanezen rendelkezéseket kell alkalmazni azokra az esetekre is, amikor a tulajdont nem szükséges igénybe venni, csupán valakinek vagy valaminek az érdekében az ingatlan tulajdon teljes vertikumában történő hasznosítását kell korlátozni, tehát érdek összeütközés keletkezik . Érdek összeütközés abból fakad, hogy az ingatlan tulajdon felett a tulajdonos gyakorolja a tulajdonost megillető jogokat, másrészt a tulajdonossal szemben állók kötelesek a tulajdonjogból folyó jogosultságukat tiszteletben tartani. Az előző pontokban foglaltakból következik, hogy jelen esetben az ingatlan tulajdon használati korlátozásáról van szó, de nem törvényi korlátozás , hanem jogszabályon alapuló igénybevételi, egyedi államigazgatási döntések eredményeként létrejövő lehetőségről van szó, amiért kártalanítás jár. A szabályozás azonban nem merül ki azáltal, hogy kimondja a kártalanítási kötelezettséget, hanem mind a korlátozások jogosultja, mind a korlátozások kötelezettje védelme, és az ingatlantulajdonnal kapcsolatos közhitelüségen alapuló kiszámíthatóság érdekében úgy rendelkezik, hogy a tulajdoni és használati korlátozásokat az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni. 2.4 A fizetési kötelezettség, kártalanítás: A vízgazdálkodással összefüggő vízügyi jogviszonyokból, azok műszaki, szakmai funkciója mellett, e vízügyi funkcionálásuk következményeképpen a társadalom széles rétegét felölelő érdekeltek, valamint ezek egymás közötti kapcsolatában anyagi, vagyoni jellegű érdekrendezési igények, azaz fizetési kötelezettségek is keletkezhetnek. Ugyan úgy, ahogy az ingatlan tulajdoni és használati korlátozásokat sem lehet teljes körűen lehatárolni, ugyan úgy a kártalanításra vonatkozó fizetési kötelezettség sem állapítható meg általános keretek között, egyedi hatósági döntést követően az egyedi esetekre és ezen belül is ingatlanonként állapíthatók meg. Éppen ezért egyrészt a kártalanítás kérdésében az érdekelteknek meg kell egyezni, vagy ha nem tudnak akkor a kártalanítás nagysága kérdésében a bíróság határoz, másrészt a kártalanítási igény elbírálása az egyedi államigazgatási döntésnek nem lehet akadálya. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm Rendelet 17. §-a értelmében a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásával összefüggésben keletkező, a Vgtvben, valamint egyéb jogszabályban meghatározott jogviszonyból eredő kártalanítás felől megegyezés hiányában a bíróság határoz. A megváltozott társadalmi gazdasági viszonyok között ugyanis e kártalanítási igényeknek illetve kötelezettségeknek jelentős az anyagi vonzata. 784