A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)
9. SZEKCIÓ: A VÍZJOG ÉS A VÍZÜGYI KÖZIGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI - Dr. Bozó Andrea: A szakhatóságok közreműködésének jogi és gyakorlati kérdései a vízjogi engedélyezési eljárásban
ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK A vízügyi államigazgatási eljárás alapvető szabályait - mint minden államigazgatási eljárásban , az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) adja meg. Ez az alapja, elsődleges szabálya a vízügyi államigazgatási eljárásnak, az összes többi szabályt csak annyiban lehet alkalmazni, amennyiben ez a törvény azt megengedi. Ilyen eltérés például az ügyintézési határidő, amely az Áe. szerint 30 nap az ügyintéző hatóság számára és 15 nap a szakhatóság számára, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik. Ez a másként rendelkező jogszabály a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet, mely szerint a vízügyi hatósági eljárásokban, valamint a közigazgatási jogorvoslati eljárásban az érdemi határozatot - a hivatalból indult eljárásokkal összefüggő jogorvoslati kérelmeket is ideértve - a kérelem előterjesztésétől számított 60 napon belül kell meghozni úgy, hogy az eljárásba bevont szakhatóságok a megkeresést követő 30 napon belül adják meg állásfoglalásukat. A vízügyi hatósághoz, mint szakhatósághoz intézett megkeresést 30 napon belül kell teljesíteni. A szakhatóságok közreműködésének eljárásjogi alapját szintén az Áe. adja meg. Ezt tartalommal az egy-egy szakmához fűződő specialitások, szakmai előírások léte és fontossága adja meg, mely szerint azokat be kell építeni a határozatba azokban az ügyekben, amelyekben egy-egy szakmát (szakhatóságot) hatáskörében érint. Erről szól az Áe. amikor azt mondja, hogy jogszabály elrendelheti, hogy a határozat meghozatala előtt más közigazgatási szerv (szakhatóság) előzetes hozzájárulását kell beszerezni. A szakhatóságot - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az ügyben érdemi döntésre jogosult közigazgatási szerv keresi meg. Most ismét találkozunk egy Áe.-től eltérő vízügyi eljárásjogi szabállyal, mivel a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet eltérést enged ettől és azt mondja, hogy a szakhatóságot az ügyfél keresi meg. Nagyon lényeges szabály az Áe.-ben, hogy ha a szakhatóság az előírt határidőn belül, illetőleg a határnapon nem nyilatkozik, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, kivéve ha a határnapon a nyilatkozattételre további nyolc napot kért. Nagyon fontos tehát a határidő betartása, mert annak elmulasztása esetén önhibájából komoly sérelem érheti a bevont szakhatóságot, mivel előírásokat már ezek után nem tehet, álláspontjának nem adhat hangot. Az államigazgatási eljárásban a döntés számos ügytípusban több közigazgatási szerv közreműködését igényli. Vannak olyan bonyolultabb államigazgatási ügyek, amelyek eldöntéséhez több igazgatási ágazat jogszabályait, technikai normáit kell figyelembe venni. E különféle jogszabályok alkalmazására különböző igazgatási ágazathoz tartozó igazgatási szervek hivatottak. Ezeknek az államigazgatási ügyeknek az elintézéséhez valamennyi szerv engedélyét, jóváhagyását, állásfoglalását be kell szerezni. Az államigazgatási eljárások gyors, egyszerű intézése érdekében egy sajátos eljárással megoldható, hogy egy hatósági döntésben nyerjen megfogalmazást valamennyi hatóság által előírt követelmény. Ilyenkor a jogszabály az érdemi döntés meghozatalára azt a szervet jelöli ki, aki abban az ügyben leginkább érintett. Esetünkben a vízjogi engedélyezési eljárásban leginkább érintett a vízügyi hatóság. Azok a szervek pedig, amelyek az ügy kapcsán bizonyos részkérdések tekintetében bírnak döntési hatáskörrel, szakhatóságként vesznek részt az eljárásban. Az Áe.-ban foglalt szabályozás lényege, hogy egy eljáráson belül kell valamennyi hatóságnak döntenie kell és a döntéseket egy érdemi határozatba kell foglalni. Egy sajátos, megosztott hatáskörről van szó, melyben mindegyik eljáró közigazgatási szervnek önálló hatásköre van az ügy egy sajátos szempontú megítélésére. A szakhatóságok hozzájárulása, döntése, engedélye az eljáró közigazgatási szerv érdemi döntésével együtt egy hatósági aktusban jelenik meg. Ha a jogszabály a szakhatóságok közreműködését előírja, akkor az ügyben döntésre jogosult közigazgatási szerv a szakhatóság bevonása nélkül döntést nem hozhat. A szakhatóság döntését nem változtathatja meg, nem bírálhatja felül, attól nem térhet el. Lényegesen eltér a szakhatóság tevékenysége a szakértő tevékenységétől, ez utóbbi véleményét a közigazgatási szerv szabadon mérlegelheti, felülvizsgálhatja, míg a szakhatóság véleményétől nem térhet el. Rendelkezést tartalmaz az Áe. 742
