A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

8. SZEKCIÓ: INFORMATIKAI ELJÁRÁSOK ALKALMAZÁSA A VÍZGAZDÁLKODÁSBAN - Márfai László: Párhuzamos fejlesztések követelményei az objektum alapú ágazati információs rendszerben

PÁRHUZAMOS FEJLESZTÉSEK KÖVETELMÉNYEI AZ OBJEKTUM ALAPÚ ÁGAZATI INFORMÁCIÓS RENDSZERBEN MÁRFAI LÁSZLÓ ALSÓ-TISZA VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 1. BEVEZETÉS A vízügyi számítástechnikai fejlesztések korai időszakában ('70-es évek) a kis számú, egyedi nagygépi (TPA, RIO) fejlesztés volt a jellemző. Az ágazatban keletkező adatok elenyésző része került elektronikus adathordozóra, így a feldolgozási és összehangolási igény szükségszerűen csak erősen visszafogott lehetett. A számítástechnikai koncepciók több hullámban beindított megfogalmazásai az elégtelen gépi és humán erőforrások hiányában alkalmazásként nem realizálódtak, az erősen központosított megvalósítási elképzelések fel sem vetették a párhuzamos fejlesztések lehetőségét. A személyi számítógépek 1983-87 közötti ágazati megjelenésével tömegesen elérhetővé vált gépi eszközök több tucatnyi kisebb alkalmazást indukáltak. A géprevitt műszaki/gazdasági feladatok egymást átfedő, de egymással programnyelvileg, sőt gyakran hardverileg sem kompatibilis megoldásokat eredményeztek. Koordinálásukra, felügyeletükre a rendkívül gyors technikai, technológiai változás, a máig tartó ágazati informatikai szakemberhiány miatt sokáig nem volt lehetőség. A vízrajzi, hidrológiai információk operativitása, tömegessége „kikényszerítette" az ágazati egységes gépi adatrögzítést (HAFTER), de a szabványos adatbázis és kódrendszer hiánya a párhuzamos fejlesztésű feldolgozó programok (Műszaki Hidrológia, Opera, VIZ) együttműködését, az átfedések elkerülését lehetetlenné tették. Az alaprendszer módosításai a feldolgozó programok kódszintű átírását követelték meg. A '90-es évek végén az informatikai technológia lehetővé (a DOS-os programok elavulása pedig szükségessé) tette az ágazatilag egységes adatstruktúra korszerű adatbáziskezelőn (MS SQL szerver) való kialakítását. Az elkészített és a folyamatban levő munkák a vízügyi objektumok azonos módon definiált rendszerére támaszkodnak, lehetővé téve a párhuzamos fejlesztések összehangolását. 2. FEJLESZTÉSI SZEMPONTOK, FELTÉTELEK Szakmai kötődésű, speciális igényeket kielégítő programok esetén többnyire nincs lehetőség egy hasonló rendszer átvételére, adaptálására. A magyar vízgazdálkodás sajátos körülményei, technikai-pénzügyi lehetőségeit meghaladó szakmai fejlettsége az önálló rendszer kialakítását igénylik. A feladat méreteire jellemző, hogy a számos szakterületet (vízkárelhárítás, vízkészletgazdálkodás, vízrajzi adatkezelés, hatósági munka, stb.) érintő rendszer felmérési, szervezési 706