A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)
8. SZEKCIÓ: INFORMATIKAI ELJÁRÁSOK ALKALMAZÁSA A VÍZGAZDÁLKODÁSBAN - Klausz Attila–Pászthory Róbert: A magyar hidrológiai adatbázis megvalósítása
A csillaggal megjelölt adatfajták esetében külön megjegyzéseket kell tenni. A hóadatokra külön modul készült korábban. Ebből egy új, a MAHAB-hoz adaptált programot kell készíteni. A jégadatokra az OHM 2-es verzió biztosítja az adatrögzítést. Összhangba kell hozni az OHM-es és a MAHAB-os adatkezelő részt. A vízhozammérési végeredményeket a forgómüves, indukciós és úszós sebességmérés alkalmazásának esetében egy külső program adja át a MAHAB-nak. (A köbözéssel, mérőlappal, jelzőanyaggal, stb. számított vízhozammérési eredmények, illetve a részletes eredmények a MAHAB-ba később fognak átkerülni.) Az adatbevitelre - a tapasztalat szerint, az esetek többségében - a havi adatbeviteli tábla bizonyult a legalkalmasabbnak. Ebben az esetben napi egy adatot kell rögzíteni, melynek időpontja rögzített (általában reggel 7 óra), tehát egy képernyőt betöltő űrlapon megoldható. Ilyen adatok származnak a felszíni- és forrás-állomások kivételével a többi típusú állomásról. A havi adatbeviteli tábla esetében is segítséget jelent a felhasználó számára, ha - az egynaposnál ritkább adatsornál - előre meg lehet adni az észlelés napjait (pl.: három naponta, hetente kedden, stb.) és a beviteli algoritmus „végigvezeti" az adatrögzítőt ezeken a napokon. A felszíni vizeknél és a forrásoknál esetenként nagy sűrűséggel fordulhatnak elő adatok árvízi észlelés, vagy adatregisztrálás következtében. Az adatrögzítés csak az észlelt adatokat célozza (a regisztráltakról később szólunk). A felszíni vizek - és esetenként a források - esetében egyébként is naponta legalább egy észlelt adatnak kell lennie, ezért itt a „naponta görgetett adatbeviteli tábla" a legjobb megoldás. Ebben az esetben is jelentős segítség a felhasználó számára az észlelési időpontok beállításának lehetősége (adatrögzítési profil) a havi rögzítés megkezdése előtt. A felszíni vizeknél, a vízállás észlelésekor fordulhat elő a sűrűbb észlelés, ekkor az alábbi észlelési időpontok fordulnak elő: • napi egy adat - reggeli adat (7 órai adat, illetve az az adat, amit az adatszolgáltató ennek nevez ki) • napi két adat - reggeli és esti (7 és 19 órai adat, illetve azok az adatok, amelyeket az adatszolgáltató ennek nevez ki) • 12 óránkénti adat (0 és 12 órakor) • 6 óránkénti adat (0, 6, 12 és 18 órakor) • 2 óránkénti adat (0, 2, stb. órakor) • 1 óránkénti adat (0, 1, stb. órakor) A fenti, előkészített észlelési időpontokon kívül lehetővé kell tenni az adatrögzítéskor a tetszőleges időpontra vonatkozó adat rögzítését is. Előfordulhat, és támogatni kell olyan rögzítéseket is, melynek periódusa nem napi és nem heti rendszerességű, hanem 2-6 napos ciklusban ismétlődő, mint például a rétegvízállások esetében. 2000 őszén a korábbi ún. adathitelesítési munka következő ütemeként áttöltésre és közreadásra kerültek a korábban tárolt idősor adatok (kb. 28 millió adattétel) a 12 vízügyi igazgatóságon, OVF-nél illetve a VITUKI Rt.-nél, a durva hibák megjelölésével. Ez a kör a vízrajzi /örzsállomások HAFTER rendszerben tárolt és kezelt idősor adatait jelenti, 1900-tól 1998-ig. 703
