A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

5. SZEKCIÓ: ASZÁLY ÉS ÖNTÖZÉS - Forgóné dr. Nemsics Mária: Földrajzi információs rendszer alakulása a belvízrendszerek fejlesztésének mezőgazdasági megalapozásánál

- a vízforgalmi talajkategóriák, - az előbbi kettő megfeleltetése. 6. lépés: Az előbbiek eredményeként térképen lehatárolhatok a fejlesztést igénylő területek. 7. lépés: A prioritások meghatározása. A fentiek alapján javaslat tehető az egyes részterületek fejlesztésének, valamint a belvíz levezetésének időbeli sorrendjére. A módszer gyakorlati alkalmazása A vizsgálat tárgyát képező belvízrendszerek - 74. Mezőberényi és a 69. Kettős-Körös jobb parti - kiválasztását a következők indokolták: • Természeti adottságainál fogva Békés megye fokozottan belvízveszélynek kitett terület, a Lökösháza - Szarvas vonaltól E-ra eső körösi mélyárterek fokozottan belvízérzékenyek. • A Pálfai-féle veszélyeztetettségi mutató szerint a Mezőberényi (74.) belvízrendszer a 2. közepesen veszélyeztetett - kategóriába tartozik, de az itt található sok kisgazdaság miatt belvíz-érzékenysége jelentősen megnőtt az utóbbi években. A Kettős-Körös jobb parti rendszer a 3. - erősen veszélyeztetett - kategóriába tartozik. • A belvízrendszerek talajai termőképességének jellemzésére használt termőhelyi értékszám és AK-értékek hasonló értékei is azt igazolják, hogy a két rendszer összehasonlításra alkalmas. • A Kettős-Körös jobb parti belvízrendszer kiépítettsége magas (csatomasürüsége: 1,70 km/km

2), melioráltsági foka is magas, területének kb. 90 %-a meliorált. • A Mezőberényi belvízrendszer kiépítettsége alacsony (csatomasürüsége: 0,6 km/km

2), a meliorált területek aránya is alacsony, fejlesztési igénymutatója a KÖVIZIG területén lévő belvízrendszerek közül a legmagasabb. A fentiek alapján az egyik a relatív átlaghoz képest pillanatnyilag magas, míg a másik alacsony kiépítettségű. E két belvízrendszer a bevezetésben megfogalmazott igényeknek megfelel. A vizsgált területek jellemzése A Mezőberényi belvízrendszer területe 470 km

:, a Köröstől délre, a Kettős-Köröstől nyugatra fekszik, melyet Békés, Kondoros, Gyoma községek határolják. A Kettős-Körös jobb parti rendszer 287 km

2 nagyságú, a Sebes-Köröstől délre a Kettős-Körös jobb partján terül el, a Fekete-Körös torkolatáig húzódik. Tengerszint feletti magasságuk: 83-92 mBf. A két belvízrendszer helyszínrajzi elhelyezkedését a 2. ábrán mutatjuk be. Talajtani ismertetés Vizsgált területeink a Marosi ill. Körösi hordalékkúpok peremi zónáján találhatók, mely a Dél-Tiszántúli löszhát - 74. sz. belvízrendszer - ill. a Körös-vidék - 69. sz. belvízrendszer tájegységbe tartozik [2]. 427