A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

5. SZEKCIÓ: ASZÁLY ÉS ÖNTÖZÉS - Forgóné dr. Nemsics Mária: Földrajzi információs rendszer alakulása a belvízrendszerek fejlesztésének mezőgazdasági megalapozásánál

FÖLDRAJZI INFORMÁCIÓS RENDSZER ALKALMAZÁSA A BELVÍZRENDSZEREK FEJLESZTÉSÉNEK MEZŐGAZDASÁGI MEGALAPOZÁSÁRA FORGÓNÉ DR. NEMCSICS MÁRIA SZENT ISTVÁN EGYETEM VÍZGAZDÁLKODÁSI ÉS MELIORÁCIÓS TANSZÉK, GÖDÖLLŐ 1. A MUNKA ELŐZMÉNYEI, A KITŰZÖTT CÉLOK Magyarországra, illetve az ország alföldi területeire átlagosan, évi 500-600 mm csapadék hullik. A növények vízfogyasztását, a mezőgazdaság igényeit figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy ez a mennyiség alig elégséges az öntözés nélküli - a természetes csapadékkal való gazdálkodás keretei között történő - termelés fenntartására, de semmi esetre sem képes termőhelyi csapadékfelesleget okozni. A tapasztalat mégis azt mutatja, hogy belvizek keletkeznek. Az ország területének közel fele mintegy 40.000 km

2 síkvidéki jellegű. Ebből 19.000 km

2 nagyságú mentesített ártéren az időszakonként felszaporodó belvizek súlyos károkat okozhatnak elsősorban a mezőgazdaságban, de ipari és a lakott területeken is. A belvízi érzékenység az öblözetek talaj-, és domborzati viszonyaival van összefüggésben. A földhasználat a vízelvezetés időbeli prioritásaira hívja fel a figyelmet. A fenntartható földhasználat a mezőgazdasági termelésben a növénytermesztés intenzitásának, diverzitásának a növekedését, a minőségi termelés irányába való eltolódását jelenti. A vízérzékenység növekszik, a vízrendezés fejlesztése tehát akkor felel meg a jövő ma feltételezhető igényeinek, ha az ökológiai feltételeknek és a termesztés - a fenntartható fejlesztés - változó körülményeinek megfelelően történik. A belvízrendezés fejlesztésének súlypontja a következő időszakban az alsóvezérlés - a tábla oldaláról történő vezérlés - irányába mozdul el, különösképpen azért is, mert bizonyossá vált, hogy a főművekkel a mezőgazdasági termőhely műveleti egységén, a táblán, csak korlátozott mértékben lehet a vízháztartást, a belvizek jelentkezését és tartózkodását szabályozni. A kistérségi (ezen belül is a táblaszintü) vízrendezésnek egyre nagyobb a szerepe azért is, mert az öblözeti csatornahálózat sűrűsége általában nem kielégítő. Módszerünk az új tulajdonviszonyok és termelési körülmények között kísérletet tesz a mezőgazdasági termelési érdekek érvényesítésére az elvezető rendszerek fejlesztésében. A földrajzi információs rendszerek (FIR) alkalmazása lehetőséget nyújt a vizsgálandó területek sokoldalú értékelésére. Több digitalizált térképréteg egymásra helyezése lehetővé teszi ugyanannak a tereppontnak több aspektusból történő elemzését. Dolgozatomban a 85 belvízöblözetből kiválasztottam 2 - a relatív átlaghoz képest pillanatnyilag magas illetve alacsony kiépítettségű - belvízöblözetet. Ezekre végeztem el a vizsgálatokat és tettem javaslatot a szükséges fejlesztésekre. A két öblözet vizsgálatából levonható következtetések a későbbiek során a többi belvízrendszer vizsgálatánál felhasználhatók. Az előbbiek alapján, dolgozatom célja a következő: • A FIR alkalmazása a belvízelvezető rendszerek fejlesztésénél, 425