A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

5. SZEKCIÓ: ASZÁLY ÉS ÖNTÖZÉS - Boda László–Virágné Kőházi-Kiss Edit: A 2000. évi aszály mérséklésére tett rendkívüli intézkedések a Nagykunsági Főcsatorna nyugati ágán

5. TAPASZTALATOK 1988-ig visszamenőleg megvizsgálva a mezőgazdasági vízhasznosítás helyzetét az elmúlt évhez hasonló aszályos év volt 1992; 93; és 94 (lásd 5. sz. mell.) ezeket a kritikus éveket összehasonlítva megállapítható, hogy a tenyészidőn belül lehullott csapadék 1993-ban és 2000-ben nem érte el a 100 mm-t éves csapadék összeg a 2000. éviben még a legaszályosabb évekhez képest is 60 mm-el kevesebb volt. az öntözés fajlagos költségei (vízszolgáltatási díj, VKJ, energia, üzemanyag) a mezőgazdaság általános helyzetének romlása, a tulajdonosi körben bekövetkezett változások, a területen nagy számban előforduló rongálások-lopások azt eredményezték, hogy az aszályos körülmények ellenére a vizsgált évekhez képest a ténylegesen megöntözött területek 65-76 % a felhasznált vízmennyiség 43-56 % között mozog. Az Nkfcs és a Keleti-ág olyan sok oldalú rendszer amely alkalmas a legszélsőségesebb igények kielégítésére, akár egyidejű előfordulások esetén is. A főcsatornák elsődleges funkciója (a mg-i vízszolgáltatás) valamint a térségi vízátvezetés megköveteli, hogy a vízminőség I. osztályú legyen. Ezért a belvíz bevezetések elsősorban a vízszolgáltatási idényen kívül történhetnek és a vízszolgáltatás megkezdése előtt a főcsatornák átöblítéséről a lehetőségekhez képest gondoskodni kell. a müvek kiépítettsége megfelelő a műszaki állapot megőrzéséhez a rendelkezésünkre álló forrásokon (vízdíjbevétel, beruházási keret) túl továbbiakra lenne szükség (pld. a térségi vízátvezetés ellentételezése sem megoldott.) 419