A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

7. SZEKCIÓ: HÉVÍZGAZDÁLKODÁS–BALNEOLÓGIA - Dr. Ákoshegyi György: Jogszabályváltozások hatásai a fürdők üzemeltetésében

lehet, de követelmény csökkenés nem. Ez a körülmény az üzemeltetőknél ki fogja kényszeríteni a jobban képzett - és természetesen jobban megfizetett - szakemberek alkalmazását. A képzettségre vonatkozóan a jogszabály nem adott külön határidőt, ezért a betű szerinti értelmezése azt jelentette, hogy a kihirdetést követő nyolcadik naptól kezdve a nem megfelelő iskolázottságú alkalmazottak már nem dolgozhattak volna és ezért a fürdők nagy részét be kellet volna zárni. Nem ez történt! Megállapíthatjuk, hogy a fürdők számára a képzettségi előírás teljesíthetetlen követelmény volt és az első fokú hatóságok sem gondolták, hogy végrehajtható, így az elmúlt négy évben a képzés tekintetében alig volt előre lépés. A fürdők tulajdonképpen rosszul jártak. Az egyre korszerűsödő vízforgatási technológiák és az egyre igényesebb gépi takarítások, jegykezelő és beengedő rendszerek jól képzett szakembereket igényelnek. Az előre megtervezett és szervezett képzés hiányában a beruházások elkészültekor, vagy egyáltalán nincs képzett kezelő-személyzet, vagy a beruházás utolsó egy-két hetében történik helyszíni betanítás. Nehéz felmérni, hogy mennyi kárt okoz egy-egy üzemeltetőnek a képzettség hiánya. A legegyszerűbb hiba, amit el lehet követni a túlzott vegyszer-fogyasztás és az energia indokolatlan használata. (Itt pl. arról van szó, hogy a vízforgató berendezéseket, azok teljesítmény és vegyszer igényét nem a mindenkori forgalomnak megfelelően használják, szabályozzák és így lényeges többlet kiadások keletkezhetnek.) A törvényalkotók szándéka tehát tulajdonképpen az üzemeltetőket segítené, de végrehajtásuk egyelőre akadozik. Ha külföldi üzemeltetésre figyelünk, akkor kiderül, hogy Európa legtöbb országában a képzés kellően magas színvonala jogszabályi előírás nélkül is magától értetődő ! Az Európai Unió irányelvet adott ki a természetes (szabad) vizű fürdők vízminőségi követelményeire, amit a jogharmonizáció keretében a magyar jogszabályok között is megjelentet a jogalkotó. (Meg kell jegyezni, hogy a fürdők ma hatályos szabályozásai az irányelveknél részletesebben tárgyalják ezt a témát és ezért az üzemeltetők számára viszonylag kevés újdonságot tartalmaz.) Szemléletében eltér a magyar szabályozástól annyiban, hogy kifejezetten környezet-egészségügyi megközelítést alkalmaz és a tájékoztatás kötelezettségét nagyon hangsúlyozza.. Az EU irányelve szerint természetes fürdővíz az a folyó, álló, vagy belvíz, ill. ennek része, valamint a tengervíz, amelyekben a fürdést az illetékes hatóság kifejezetten megengedi, vagy nem tiltja meg és amelyben szokás szerint nagy számú személy -fürdik. Ez azt jelenti, hogy a szabadvizek tulajdonosainak, ill. kezelőinek a jogszabály megjelenését követően dönteni kell, hogy kijelöl, vagy tilt egy fürdőhelyet. A kijelölésnek , ill. megengedésnek számos jogi és anyagi következménye lesz (pl. WC-k létesítése, elsősegélynyújtás). Újdonság az is, hogy a -fürdőhelyen táblán közölni kell a víz korábbi (előző évi ) átlagos minőségét és a pillanatnyi vízminősítést. Ezen kívül rendszeresen jelenteni kell a víz minőségét a megyei intézetek felé, akik az ANTSZ Országos Központja felé továbbítják az összegzett vízminőségi adatokat. Magyarországnak úgy mint minden más EU tagállamnak évente rendszeresen tájékoztatni kell az EU Bizottságot a fürdővizek minőségi helyzetről. Szintén EU szabályozás a csúszdákra vonatkozó biztonsági előírás. Korábban MI-10533-2 számon magyar ágazati szabvány készült, mely hatályát veszti az EN jelzéssel hamarosan megjelenő új szabályozás hatályba lépésekor. Ez az EU szabvány szabályozza a nagyméretű csúszdák építésének és üzemeltetésének minden részletét. Meghatározza a csúszdák megengedhető meredekségét és a csúszási sebességet is. (Valószínűsíthető, hogy több ma őzemelő csúszda nem fog megfelelni ezeknek az előírásoknak és az üzemeltető kénytelen lesz átalakítani az építményt.) Meghatározza a csúszdák mellett biztonsági okok miatt kötelező személyzet létszámát és tevékenységét. Ez az új szabályozás lényegesen növeli az üzemeltető felelősségét és feladatát, valamint szigorítja az üzembe helyezési eljárást is. 595