A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)
1. SZEKCIÓ: A VÍZGAZDÁLKODÁS FELADATAI MAGYAROSZÁG EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁSA KAPCSÁN - Szél Sándor–Gáspár Judit–ifj. Ijjas István–Reich Gyula: Az EU szabályozással összhangban álló vízgazdálkodási módszerek kidolgozásának pilotaprogramja a közép-magyarországi régióra. (Új jelentkezők, dolgozatukat beküldték)
A VKI előírásai szerint törekedni kell az egész Duna-völgyre - mint a VKI-ben előírt Vízgyűjtő Kerületre - vízgyűjtő-gazdálkodási tervet készíteni. Ez jelenleg folyamatban is van a Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság koordinálásával. A Duna-völgy országainak nemzetközi megállapodásaitól és az egyes országok döntéseitől függ az, hogy területükön belül milyen vízgyűjtő-gazdálkodási egységeket alakítanak ki. Az EU szakértők véleménye szerint országonként nem több mint 5-6 vízgyűjtő-gazdálkodási és vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési egységet lenne célszerű kialakítani a VKI előírásainak teljesítéseként. Nemzetközi és országos szintű döntésektől függ tehát az, hogy a Közép-magyarországi Régióban mekkorák lesznek a vízgyűjtő-gazdálkodás területegységei és így az intézményfejlesztési terület. Tanulmányunkban összegyűjtöttük az eddig kiválasztott vízgyűjtöegységekre vonatkozó legfontosabb információkat, hogy szemléltessük azt, hogy mit jelent, illetve mit jelenthet a VKI előírásainak figyelembevétele az eddig kiválasztott vízgyűjtő egységek esetén. Hazai szempontból lehetnek ezek a jövőben a vízgyűjtő-gazdálkodás legkisebb területi egységei, az EU irányelvek teljesítése érdekében azonban nagyobb egységekké célszerű majd ezeket összevonni. A Közép-magyarországi Régió (2. ábra) vízgazdálkodási probléma-térképe nagyon sokszínű, az egyes részterületeken különböző problémák jelentkeznek és az EU jogszabályok is számos, részterületenként különböző feladatot határoznak meg. Az EU szabályozással összhangban álló vízgazdálkodási módszertan tárgyalásakor nem lett volna célszerű a Régió területén belül, egy adott mintaterületet kiválasztani, mert akkor nem tudtuk volna az EU szabályozásainak hatását szemléletes példákon bemutatni. A VKI-ben előírt feladatok sok esetben az EU tagországok számára is újdonságot jelentenek, a részletes módszertan kidolgozása még folyamatban van. A hazai szabályozás csak fokozatosan alkalmazkodik az EU jogrendszeréhez Az EU új vízgazdálkodási politikájának, a VKI és az EU hozzá csatlakozó vízgazdálkodásra vonatkozó irányelveinek érvényesítése és az ennek megfelelő Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés elvégzése a Régióra százmillió forint nagyságrendű feladat, amelyet a Duna vízgyűjtőre kidolgozott munkaprogramban megjelölt határidők figyelembevételével lehet és kell majd elvégezni, és ennek alapján biztosítani a víztestek jó állapotát és a felszíni és/vagy felszín alatti vizek útján kapcsolódó régiókban. Jelenleg még nem lehet az EU előírásainak megfelelő minden vízgazdálkodási módszert bevezetni a Régióban. Lehetne azonban készíteni egy részletes munkaprogramot az EU új vízgazdálkodási politikájának és a VKI-nek bevezetésére a Régió és ennek alapján egy gördülő akció-tervet a munkaprogram végrehajtására területén a megfelelő financiális források erejéig. Egy jól kidolgozott munkaprogram és akció-terv nagy valószínűséggel lehetőséget adna eredményes pályázatok benyújtására különböző hazai és nemzetközi források elnyerésére a program és akció-terv megvalósításához. A VKI elfogadása (2000. szeptember 14.) és hatályba lépése (2000. december 22.) mérföldkövet jelent az európai országok víz-és környezetgazdálkodásában. 72
