A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)
1. SZEKCIÓ: A VÍZGAZDÁLKODÁS FELADATAI MAGYAROSZÁG EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁSA KAPCSÁN - Szél Sándor–Gáspár Judit–ifj. Ijjas István–Reich Gyula: Az EU szabályozással összhangban álló vízgazdálkodási módszerek kidolgozásának pilotaprogramja a közép-magyarországi régióra. (Új jelentkezők, dolgozatukat beküldték)
Azoknak a kérdéseknek a szabályozását, amelyek az európai állampolgárok érdekei szempontjából kedvezőbben szabályozhatók a tagállamok szintjén, vagy helyi szinten, azok szabályozását a tagállamokra bízza (pl. a korábban említett árvízvédelem, belvízvédelem és öntözésfej lesztés) Módszertani szempontból - különös tekintettel a Közép-magyarországi Régióra - az Európai Unió vízgazdálkodási politikájának bevezetésével kapcsolatban a vizsgálandó fő feladatok a következők: 1. feladat: A vízgyűjtő-gazdálkodás területi egységeinek kijelölése 2. feladat: A vízgyűjtőre épülő vízgazdálkodás intézményi kereteinek megteremtése 3. feladat: Az illetékes hatóságokról az Európai Bizottság számára megadandó információk összeállítása 4. feladat: Vízgyűjtő-gazdálkodási egységek jellemzőinek elemzése 5. feladat: Felszíni víztestek jellemzése 6. feladat: Referencia-állapotok meghatározása 7. feladat: Felszín alatti víztestek jellemzése 8. feladat: Emberi tevékenységek hatásainak értékelése 9. feladat: Védett területek meghatározása 10. feladat: Környezeti célok megfogalmazása 11. feladat: Monitoring vizsgálata 12. feladat: Vízkivételek és vízbevezetések szabályozása 13. feladat: Tevékenységi program kidolgozása a víztestek jó állapotának biztosításához ' 14. feladat: Gazdasági elemzés 15. feladat: Erdekeltek részvételének biztosítása 16. feladat: Mesterséges és erősen módosított felszíni víztestek vizsgálata Magyarországon, némiképp megelőzve a VKI előírásait, 35 vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési egységet jelöltek ki. (1. ábra) A vízgyűjtő-gazdálkodási és tervezési egységek kijelölése már eddig is nagy munkával, sok egyeztetés útján történt. A VKI következetes érvényesítése érdekében azonban változtatásokra lesz szükség. Az Európai Unió számára készítendő jelentéseket (összevonásokkal) kevesebb vízgyűjtő-gazdálkodási egységre vonatkozóan kell majd elkészíteni. Attól függetlenül, hogy ezeknek az egységeknek végül is mi lesz a "hivatalos" neve, a tanulmányban a vízgyűjtő-gazdálkodás és vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés egységeit vízgyűjtő-gazdálkodási egységeknek (vízgyűjtőkerületeknek - River Basin Management Units) neveztük. A VKI bevezetéséért Magyarországon a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium a felelős. A VKI - „Vízgyűjtő Igazgatóságok" létrehozását tartja célszerűnek, de helyette - elfogadja a meglévő szervezetek adta kereteken belül valamilyen koordináló testületek, például Vízgyűjtőgazdálkodási Területi Bizottság létrehozását is. A Bizottságot a vízgyűjtő-gazdálkodási egységben illetékes hatóságok képviselőiből célszerű létrehozni. Ennek a napi feladatait a Vízgyűjtő-gazdálkodási Területi Titkárság végezheti, amely a Koordináló Illetékes Hivatal (pl. Vízügyi Igazgatóság) keretein belül működhet. (Dr. Ijjas, I.: OVF tanulmány, 1999-2000.). Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani Dr. Ijjas István professzor úrnak a program kidolgozása során nyújtott aktív segítségéért. A III. táblázat a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés területi egységeinek hazai és nemzetközi kapcsolatait mutatja a Közép-magyarországi Régióban. 70
