A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

1. SZEKCIÓ: A VÍZGAZDÁLKODÁS FELADATAI MAGYAROSZÁG EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁSA KAPCSÁN - Simonffy Zoltán: Hasznosítható vízkészleteink az EU Keretirányelv tükrében

VIZKESZLET-GAZDALKODAS ALLAMI FELADATOK jogalkotás intézményi rendszer engedélyezés közgazdasági szempont alapismeretek víztestek kijelölése környezeti célkitűzések korlátozási rendszer ellenőrzés (monitoring) A VIZHASZNALO FELADATAI vízigények becslése módszertani fejlesztés a korlátozás valószínűségének becslése J L készletek becslése a korlátozásból származó kockázat becslése vízkivételi helyek meghatározása elosztás lokális biztonságot növelő beavatkozás 1. ábra A vízkészlet-gazdálkodás elemei a Keretirányelvvel összhangban Az átállás időszakában a korlátozás valószínűségének becsléséhez és a hatáselemzések elvégzéséhez komoly állami szerepvállalás (támogatás) szükséges, egyrészt a megvalósíthatóság miatt, másrészt a megfelelő módszertan kidolgozása érdekében. A Keretirányelvet 2000 decemberében fogadták el. Ugyancsak tavaly zárult a vízgazdálkodási stratégia megalapozását szolgáló MTA-kutatás (Somlyódy, 2000), és szintén tavaly év végi a vízgazdálkodás hazai koncepciója is (KöViM, 2000). Időszerű tehát összefoglalni a hazai vízhasznosítás szabályozásában jelentkező feladatokat: Mire épüljön az engedélyezés és a szabályozás? Milyen legyen a területi felbontás? Milyen módszertani fejlesztésekre és kutatásokra van szükség? Hogyan hasznosíthatók a múlt gyakorlati tapasztalatai és a stratégiai elemzések új eredményei? A felmerülő feladatokat - a Keretirányelvhez igazodva - külön tárgyaljuk a felszíni, és külön a felszín alatti készletekre, azzal, hogy jogi szempontból azonos elveken alapuló rendszer kidolgozására van szükség, a „technikai" összhangot pedig a vízkivételek és visszavezetések 62