A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)
1. SZEKCIÓ: A VÍZGAZDÁLKODÁS FELADATAI MAGYAROSZÁG EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁSA KAPCSÁN - Dr. Gayer József–dr. Somlyódy László: A GWP szerepe Magyarország és a régió EU csatlakozásában
A jövőképről és a térségi akciótervről részletesen beszámoltunk a Hidrológiai Társaság 2000. évi Vándorgyűlésén [2]. Megállapítást nyert, hogy a térség fejlődésének egyik legfontosabb hajtóereje az EU csatlakozás és az abból fakadó követelmények teljesítése. Ennek vízgazdálkodási vonatkozásai komoly kihatással vannak és lesznek az érintett országokra. Magyarország és a térség többi országa számára alapvető követelmény, hogy a fenntartható fejlődést szolgáló vízügyi politika a célok elérését gazdaságos és hatékony módon tegye lehetővé, figyelembe véve az ökoszisztéma igényeit is. A GWP küldetése, az országok segítése az integrált vízgazdálkodás elveinek terjesztésében és gyakorlatba ültetésében teljes összhangban van az Európai Unió Vízügyi Keretirányelvének szellemével. A partnerszervezet által nyújtott támogatás közvetett módon, de igen hatékonyan képes segíteni a vízgyűjtőszemléletű gazdálkodást, a vízzel kapcsolatos tudatformálást, a társadalmi részvételt, a nemzetközi vízgyűjtőkön történő együttműködést és mindazokat a törekvéseket, melyek a keretirányelvben megfogalmazott jó vízállapot elérését szolgálják. Az EU szabályozás jelentős hatással vannak a vízkészlet-gazdálkodásra, de ugyanakkor nagyon sokat követelnek. Bizonyos direktívák nem felelnek meg a helyi viszonyoknak és az azoknak való megfelelés költségei gyakran nagyon magasak. A KKE országok számára a kulcsfontosságú teendő egy regionális Édesvíz Klub létrehozása az EU szabályainak megfelelő vízügyi gazdálkodás-politika kialakítása érdekében, valamint azért, hogy megosszák ismereteiket és tapasztalataikat - kelet-kelet párbeszéd formájában [3]. Ennek alapját országos szerveződések képezhetik, melyek létesítéséhez a GWP regionális programja anyagi és erkölcsi segítséget nyújt. Ilyen klubok működnek Észtországban, Litvániában, Szlovákiában és Bulgáriában. Lengyelországban az ottani jogi szabályozásnak megfelelően jogi személyként került bejegyzésre a Lengyel Víz Partnerség a Magyarországon is jól ismert Kindler professzor vezetésével. Hazánkban az elképzelések szerint az érzelmileg is kötődést jelentő vizekre (például Balaton) alapozott „vízbarát klubok" létrehozása lehet az első lépés. Emellett rétegprojektek indítása különböző célcsoportok (óvodások, iskolások, árvízzel veszélyeztetett területen élők) tudatfejlesztésére, szerepel a tervekben. Az egész régióban kívánatos bevezetni a vízminőség szabályozási tervezés és gazdálkodás vízgyűjtő orientált legkisebb költségű módszereit. Ennek központi szerep jut az EU Vízügyi Keretirányelvében és igen fontos, hogy a KKE országok kölcsönös támogatást nyújtsanak ahhoz, hogy létrehozzák a folyó vízgyűjtő gazdálkodási szervezeteket és annak működéséhez hatáskört és költségkeretet biztosítsanak A Keretirányelv végrehajtásához szükséges kapacitást információ megosztással, például vízgyűjtő mintaterületek létrehozásával lehet biztosítani. 3. REGIONÁLIS ÉRTEKEZLET ÉS MINISZTERI NYILATKOZAT A közép és kelet-európai régió tíz országa 2001 márciusában Magyarországon tartotta közös Víz Világnapi ünnepélyét egy kétnapos találkozó keretében, melynek célja egyben a második Víz Világfórum óta eltelt egy év eredményeinek értékelése, a Fórumon bemutatott regionális vízügyi jövőkép és akcióterv eddigi tapasztalatainak áttekintése volt. Az értekezlet programjában szó esett • az EU Vízügyi Keretirányelvének a térség országaira gyakorolt hatásáról, • a folyóvölgyi szervezetek szerepéről a vízgyűjtő-gazdálkodásban, • az országos vízklubok lehetőségeiről a társadalomnak a vízgazdálkodási döntésekbe való bevonásában és • a vízügyi beruházásokhoz szükséges pénzügyi folyamatokról. 32
