A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

4. SZEKCIÓ: ÁRVIZEK HIDROLÓGIAI ÉS HIDRAULIKAI KÉRDÉSEI - Sziebert János–Zellei László: A Bodrog folyó torkolat–országhatár közötti szakaszának árvízi visszaállítása

szélességében. Ez a jelenlegi állapothoz képest változó 0,5 - 1,5 m mértékű mélyítést jelentett. A számítás eredményei szerint a referencia állapothoz képest kialakuló tetőző vízszint csökkenés csekély, természetesen csak a beavatkozás feletti szakaszon jelentkezik, értéke 5 cm alatt marad. A külön vizsgálatot igénylő kis -és középvízi hatás mellett a nagyvízi következmények önmagukban a beavatkozást kevéssé indokolják. 9.4 T2-H1-G1/3 változat Az erősen változó hullámtér szélesség és tetőző felszíngörbe lejtés kapcsolat, valamint a helyszínrajzi elemzések alapján a 27+893 - 30+044, a 33+600 - 33+800 és a 36+358 - 38+343 fkm szakaszokon, a megvalósíthatóságot befolyásoló egyéb körülményeket (területhasználat, település szerkezet, közlekedési viszonyok, stb.) nem vizsgálva a hullámtér szélességét, döntően a balparti töltés áthelyezésével 1000 méterre növeltük. A számított tetőző vízszintek hosszszelvénye szerint a referencia állapothoz képest jelentősen alacsonyabb értékeket kaptunk (2. ábra). A vízszint csökkenés igazodva a módosított szakaszokhoz a 28 fkm-től felfelé szakaszosan növekvő, a 38,5 fkm közelében eléri a 30 cm-t, a felszíngörbe közel „kiegyenesedik", a 41 - 44,5 fkm szakaszon a Ronyvazug alatt belépő széles jobboldali hullámtér lejtéscsökkentő hatása továbbra is megmarad. A változatot, tekintettel a H2 határfeltétel (Q= 1500 m

3/s) számított következményeire, mint a lehetséges megoldás egyik fontos részletét, feltétlen figyelemre méltónak tartjuk. 9.5 Következtetések és javaslatok A Tanulmányban bemutatott eljárás egydimenziós kvázipermanens voltából adódó korlátai mellett, jól használható vízfolyások árvízi jelenségeinek nyomon követésére. Különös figyelmet szükséges fordítani a vízrendszer modelljének srtuktúrális felépítésére és annak geometriai pontosságára. Hasonlóan jelentős kérdés az illesztési adatbázis szerkezete, tartalma és megbízhatósága. A fentiekben részletezett fenntartásokkal ajánljuk eredményeink kezelését, tekintve, hogy jelen alkalmazás nem modellezési felhasználási céllal előállított adatbázison alapul. Ugyanakkor más feladatokon is eddig szerzett tapasztalataink következő fejezetben történő összefoglalásával önmagunkat is erősíteni kívánjuk a bemutatott vízgazdálkodási döntéselőkészítési eljárás további alkalmazásaira. 9.6 Javaslatok a számítógépes modellezés alkalmazásának hidrometriai előkészítésére A pontos mederkép kialakításához megbízható, nagy részletezettségű, CAD rendszerekkel kezelhető 3D terepmodell szükséges a folyóvölgy egészéről, ezzel lehetővé tehető, hogy a modell geometriai értelemben is illeszkedjék a valósághoz Hasonlóan fontos ismerni a hullámtéri területhasználatot és vegetációs állapotokat. A kiépített mérősz elvényekben végzett hálózati vízhozammérések mellett, döntően vízjárási állapothoz kapcsoltan, a vízrendszer valamennyi jelentős elemében részletes sebességmező, vízhozam és vízfelszín lejtés mérésekkel a modell belső szerkezeti részeinek illeszkedése teremthető meg A valamennyi vízfolyásunkra előállított vegetációs periódustól függő érdességi adatbázis az illesztési állapotokról egész évre történő alkalmazás kiterjesztést segíti elő Különösen fontos a hullámtéri és főmedri vízhozamok megoszlásának feltérképezése különböző vízjárási állapotokban. 395