A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

1. SZEKCIÓ: A VÍZGAZDÁLKODÁS FELADATAI MAGYAROSZÁG EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁSA KAPCSÁN - Fehér János–Lázás Attila–Kiss Adrienn: A felszíni és felszín alatti vízkészletek európai szintű megfigyelő és értékelő rendszere

7 Az EUROWATERNET ÉS A KÖZREMŰKÖDŐ ORSZÁGOK KAPCSOLATA Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz és az Európai Környezeti Ügynökséghez folyamatban van. A teljes jogú tagsággal együtt járnak azonban a követelmények, mint például a Vízügyi Keretirányelv előírásainak teljesítése. Ez nemcsak országunk kedvezőbb megítélését segíti elő, hanem talán közelíti és megismerteti az egyes országokban használatos mérési és elemzési módszereket egymással, és egy egységesebb, jobban elemezhető képet eredményez Európa vizeinek állapotáról. Ezen felül, a "külső szemlélő" helyzetéből eredő értékelések rámutathatnak olyan problémákra, amelyek csak nemzetközi viszonylatban kiugróak vagy szembeötlők. Az EEA által kialakított és felállított mérő-, megfigyelő rendszer már működik, bár még mindig szükséges fejlesztéseket, revíziókat végezni rajta. Az elmúlt év tapasztalati alapján kiderült például, hogy a kijelölt referencia állomásokat felül kell vizsgálni, mert néhány országban a referencia állomások adatai között emberi behatásra utaló koncentráció értékek, változási folyamatok mutathatók ki. A EUROWATERNET hosszú távú, eredményes és megbízható működtetéséhez tehát a tagállamok közreműködésére és szakértelmére is szükség van, hogy a rendszer továbbra is megbízható és összehasonlítható, nagyléptékű, európai-szintű információkat nyújtson a nemzeti és az EU döntéshozók számára. 26