A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)
4. SZEKCIÓ: ÁRVIZEK HIDROLÓGIAI ÉS HIDRAULIKAI KÉRDÉSEI - Kisházi Péter Konrád: A Fehér-Körös évi nagyvizeinek statisztikai vizsgálata
determinisztikus tagok és a p%-os NV szuperpozíciójaként állítható elő. Az NV p =i %=330cm véletlen tag figyelembevételével elkészített idősort a 6. ábra szemlélteti. Igen érdekes, hogy az adatsor feldolgozáttsági fokával emelkednek a p=l%-os NV értékek. Teszik ezt annak ellenére, hogy a maradék idősorok szórása egyre kisebbé válik. A 6. ábrán fel lett tüntetve az 1976. évi VITUKI anyag [1] p=l%-os NV-je is. Az alapsokaság alapján képzett NV reprezentálja az eltelt idő hatását. Ha tehát semmilyen szűrés sem történik, csupán a normál eloszlás illesztésével önmagában is jelentős, 40cm-es emelkedés következik be, ezáltal a korábbi 790cm helyett 830cm lesz az 1%-os NV. Az NV idősorában a domináns tényező a periodikus tag, mert a trend csupán 0,9cm/év mértékben változtatja a függvényértéket, míg a periodikus tag 158cm-es amplitúdót képvisel. Nem esett még szó az NV p= 1° / o=330cm megbízhatóságáról. A konfidenciasáv burkológörbéinek segítségével az alábbi 95%-os megbízhatóságú határok adódtak: 257<330<406cm (-73 ; +76cm) 6. ÖSSZEFOGLALÁS A tanulmány célja az volt, hogy megvizsgálja, milyen törvényszerűségek fedezhetők fel a FehérKörös gyulai szelvényének nagyvizeinél, az észlelési időszak meghosszabodása okozott-e érdemleges változást a nagyvizek paramétereiben, és hogy az utóbbi évek nagyvizei mennyire voltak szélsőséges, extrém esetek? A munka feltárta, hogy évi lem körüli mértékben emelkedik az NV, és hogy nagy, 158cm-es amplitúdójú, 8 éves periódusidejű ciklikusság is kimutatható az adatsorban. A 8 éves ciklusidő igazolja a területen dolgozó szakemberek körében elterjedt „hét szük esztendő" meglétét hiszen egy-egy nagyvízi csúcsot követően 7 alacsonyabb nagyvizű év várható, majd a 8. évben ismét maximuma van a periodikus tagnak. Megállapítást nyert, hogy önmagában az eltelt idő az 1901-1970. közötti adathalmazból leszármaztatott értékhez (NV p= 1o / o=790cm) képest 40cm-rel magasabb 1%-os nagyvizet eredményez (NV p =io / o=830cm). Az idősor felbontás módszerével kapott eredmények idöfüggőek, ezért nem egy statikus értéket szolgáltatnak, hanem egy meghatározott valószínűségű nagyvíz előrejelzését adják. Ezen sajátosságuk miatt nehéz értelmezni az eredményeket. Ha felvetődik a kérdés, hogy milyen védekezési, fejlesztési konzekvenciákkal jár a kapott eredmény, akkor azt lehet mondani, hogy: • az eredmények tükrében minden eddigi védmű építési tevékenység ellenére jelentősen veszélyeztetett a védvonal, hiszen pl. a 2001-2030 közötti időszakra meghatározott periodikus tag felső- és a konfidencia sáv alsó szélsőértékének kombinációja: 935-73= 862cm közel azonos a jelenlegi MÁSZ+l,2m-re kiépített védtöltések koronaszintjével, mivel a MÁSZ+l,2m= 740+120= 860cm. • a veszélyeztetettséget csökkentik a hazai szükségtározók, de az 1%-os vagy azt meghaladó árvizek esetében vélhetően nem képesek kellő biztonságot szavatolni. • mivel a szükségtározók korlátozott kapacitásuk miatt csak a relatíve kisebb árvizeket képesek megnyugtatóan kezelni, nem lehet eltekinteni a Fekete-Fehér-KörösOrszághatár közötti ún. Nagydelta vésztározóként való számbavételétől. • valamennyi hazai szükségtározási lehetőség mellet sem biztos, hogy magyar területen megnyugtatóan kezelhetők az árvízi problémák. Igazán hatékony árapasztást a hegyvidéki vízgyűjtőn lehet elérni, ezért szorgalmazni kell, hogy a jövőben árvízcsúcs csökkentő tározók épüljenek Romániában. 300
