A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

4. SZEKCIÓ: ÁRVIZEK HIDROLÓGIAI ÉS HIDRAULIKAI KÉRDÉSEI - Dr. Bálint Zoltán–dr. Konecsny Károly–Szabó János Adolf: Az erdőborítottság változásának hatása a Felső-Tisza vízjárására

• Az erdők mennyiségi és minőségi mutatói - nem drasztikus mértékben ugyan de egyértelműen kedvezőtlenül változtak. Az elmúlt évszázadban - a számítási és nyilvántartási bizonytalanságokat is figyelembe véve - a vizsgált vízgyűjtőn az erdők területe 17-20 %-al csökkent. 1950-től az ukrajnai és romániai erdészeti hivatalok adatai alapján összességében nem volt számottevő változás az erdőterültben, de részvízgyűjtőnként eltérések mutatkoznak. Kérdéses, hogy ez ténylegesen tükrözi-e a valóságot, vagy inkább a területi nyilvántartási adatokat. • A csapadék-lefolyás modellel végzett szimulációs vizsgálatok számszerűen kimutatták, hogy a Felső-Tiszán nagy csapadék esetén kialakuló árvizek esetén az erdőterület akár 2030 %-os csökkenése sem okozná az árvízszintek számottevő emelkedését. Kisebb csapadék és kisebb vízgyüjtőrészek esetében az erdő mennyiségi és minőségi változása már jelentősebb mértékű lehet. Ezen vizsgálat szerint, a 90 %-os erdőborítottságú „őst' állapothoz viszonyítva - azonos mennyiségű és eloszlású (térben és időben) csapadék mellett - akár 20 %-al is nőhetett a közepes lefolyás és az árvízi tetőzések átlagos szintje. • A külföldi vízgyűjtő területekről rendelkezésünkre álló meteorológiai és hidrológiai adatsorok alapján végzett statisztikai vizsgálatok eredménye azt mutatja, hogy az elmúlt 50 évben a csapadék trendje csak helyenként nőtt, többnyire csökkent. A lefolyás viszont mindenütt számottevően nőtt, ami vélhetően szintén azt bizonyítja, hogy érzékelhetően nőtt az emberi beavatkozások - többek között - az erdőterület változásának hatása a lefolyásra. Irodalom 1. Bartha P. - Szabó J. A.: A G API csapadék-lefolyás modell eredményeinek nemzetközi összehasonlító elemzése a „Simulated Real-Time Intercomparison of Hydrological Models". WMO-No.779, Geneva, 1992. 2. Bedő A.: A magyar állam erdőségeinek gazdasági és kereskedelmi leírása. Budapest. Melléklete: A magyar állam összes erdőségeinek átnézeti térképe. M=l:360000. 1896. 3. Illés L. - Konecsny K: Az erdő hidrológiai hatása az árvizek kialakulására a Felső-Tisza vízgyűjtőben. Vízügyi Közlemények LXXXII. évf. 2. füzet. Budapest. 2000. 4. Illés L - Konecsny K.: Adatok az erdő nagyvízi lefolyásra gyakorolt hidrológiai hatásáról a Felső-Tiszán. IV. Nemzetközi Duna-medence Konferencia. 2000. szept. 20-23. Szabadka. 5. Kicsura V.: Az erdők hidrológiai szerepének növelése a Tisza vízgyűjtőjén. Ukrán-magyar erdészeti és vízügyi konferencia előadásai 1999. június 8-9. Nyírerdő Rt., Nyíregyháza, 2000. 6. Konecsny K: Water developments and their impact on runoff in the Upper Tisa catchment. The Uper Tisa Valley. Preparatory proposal for Ramsar site designation and an ecological background Hungárián, Románián, Slovakian and Ukrainian co-operation. TISCIA monograph series. p.309-338. Szeged. 1999. 7. Konecsny K. - Sorocovschi V.: A víztározók lefolyásra gyakorolt hatása a Túr és Kraszna romániai és magyarországi vízgyűjtőterületén. A víz és vízi környezetvédelem a Kárpátmedencében Kongresszus Eger. 1996. 8. Pintér J. - Szabó J. A.: Global optimization algorithms: theory and somé applications. Proceedings ofOthe 12"

1 IFIP Conf. Modelling and Optimization; Budapest, 1985. 9. Pintér J. - Szabó J. A.: Multiextremal (global) optimization algorithms for engineering applications. Proceedings of the Fourth International Conference on Engineering Software ENGSOFT'85; Kensington, England, 1985. 10. PintérJ. -Szabó J. A.- Somlyódy L.: Multiextremal optimization for callibrating water resouces models. Environmental Softvare Vol. 1, No 2, p.:98-105, Southampton, U.K. 1986. 11. Pintér J. - Szabó J. A.: Globális optimalizálási eljárások és vízgazdálkodási alkalmazásaik. Vízügyi Közlemények, LXVIII/4: Budapest, 1986. 271