A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

1. SZEKCIÓ: A VÍZGAZDÁLKODÁS FELADATAI MAGYAROSZÁG EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁSA KAPCSÁN - Czakóné Czédli Jolán: Településeket érintő vízfolyások vízpótlási kérdései

Általában ezek a vízfolyások állami tulajdonban vannak, fő funkciójuk vízgazdálkodási célú: belvízbefogadás. Rendezettségük ennek a célnak meg is felel, azonban a belterület magasabb szintű rendezettséget, vízellátottságot igényel. A mértékadó belvízhozam lényegesen nagyobb az átlagos szállított Q-nál. Síkvidéken nem tudjuk azt a megoldást alkalmazni, hogy kisvízi és nagyvízi meder is legyen, mint patakszabályozásnál, így széles, pangó vízterek jöttek (jöhetnek) létre. Miután az állam nem tartja feladatának, s a jelen jogszabályok közérdek mértékén felülinek ítélik meg a vízpótlás finanszírozását, legnehezebb a vízpótlás üzemelési költségeinek megteremtése. Forrásként csak az érdekeltek saját ereje jöhet szóba, ami tekintve az önkormányzatok feladatukhoz mérten rossz anyagi helyzetét, nem elegendő. 3. FOLYÓINK HOLTMEDREI MA 3.1. Holt-Sebes-Körös 52+786 fm hosszú belvízi főcsatorna - mely kettőshasznosítású - alakult ki a holtmederben. Alsó vége a Körösladányi duzzasztó felvizébe torkollik, - de átterelhető alá is, a Dióéri rendszeren keresztül. Felső vége már nem éri el a Sebes-Körös folyót, a melioráció kapcsán megszüntetésre került. A Biharugrai tápcsatorna révén vízpótlást szivattyúsán a Biharugrai fenékgát bögéjéből kaphat. A Fekete- és Sebes-Körös térség vízgazdálkodásának fejlesztése PHARE CBC project keretében a meder kotrásra került, a vízpótló szivattyúállást is felújították. Három település Biharugra, Okány, Vésztő - belterületén folyik keresztül, Zsadányt is érinti külterületén. Ezen települések anyagi ereje szerény nagyságú a felmerülő üzemköltséggel szemben, így a vízpótlás a Biharugrai halastavak csurgalékvizére szűkül, ami a víztakarékos technológiák esetén egyre kevesebb. A gravitációs vízpótlást meg kell oldani. 3.2. Holt-Fekete-Körös A Vargahosszai belvízi főcsatorna, mely kettőshasznosítású, alakult ki a holtmeder 0-25.140 fm szakaszán, felső vége a Sarkad-Remetei erdőben kanyarog, szárazérként. Doboz belterületét érinti, markánsan meghatározza tájképét. Az ősmeder hatalmas méreteihez mérten eltörpül még belvíz idején is az összegyülekező vízhozam, vízpótlást a Tökföldi szivornya felöl kaphat. A torkolati kivezetés is megoldható gravitációsan, de egy egészen kis kapacitással. A vízpótlás finanszírozását Doboz nem tudja vállalni. A gravitációs vízpótlást tovább kell fejleszteni. 3.3. Holt-Fehér-Körös Történelmi időkben a Fehér-Körös szeszélyes módon váltogatva medrét, Gyula és Békés városokat érintve alakított ki magának nyomvonalat. Mindkét város esetében legalább annyi előnyt jelentett a víz közelsége, mint amennyi hátrányt az árvíztől való fenyegetettség. Békéscsaba város újjátelepülése után a város evangélikus vallású többsége a templomépítés elősegítése céljából 1777-ben a Fehér-Köröshöz csatlakozóan egy hajózó (mai szóval inkább úsztató) csatorna kiépítését határozta el. A kitorkollás a mai Veszely-csárda közvetlen közelében volt. Akkor a város szélét érintő csatorna Sikkonyban ment vissza a Fehér-Körösbe. [1.] 13