A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

3. SZEKCIÓ: SZENNYVÍZCSATORNÁZÁS ÉS –TISZTÍTÁS - Hódi János: A biogáz kéntelenítés lehetséges alternatívái

A BIOGÁZ KÉNTELENÍTÉS LEHETSÉGES ALTERNATÍVÁI HÓDI JÁNOS MÉLYÉPTERV KOMPLEX RT. 1. BEVEZETÉS Magyarország belátható időn belül az Európai Közösség tagja lesz, amely szorgalmazni fogja infrastrukturális és környezetvédelmi elmaradásunk minél hamarabb történő felszámolását. Fel kell készülnünk arra, hogy a csatornázásban és szennyvíztisztításban a vízellátáshoz képest meglévő elmaradásunk minél hamarabb csökkenjen. A csökkentés leglátványosabb eredménye az lesz, ha a kiemelt nagyvárosok szennyvíztisztítása véglegesen megoldódik. A kiemelt nagyvárosok lakos számából, illetve a keletkező szennyvízmennyiségből következik, hogy a megvalósuló szennyvíztisztító telepek döntő többsége várhatóan eleve iszapos biológiai tisztítástechnológiájú lesz. Az ilyen jellegű tisztítástechnológia alkalmazása esetén az előülepítőből származó nyers primer iszap, valamint az utóülepítőből származó fölösiszap az, amelynek további kezelését meg kell oldani. A keletkező iszapok legoptimálisabb további kezelése az anaerob iszapstabilizáció. Az anaerob iszapstabilizálás során a nyers és fölösiszap keveréket elősűrítés és felmelegítés után egy zárt tartályba vezetik be, ahol levegőtől (tehát anaerob) és fénytől elzárva, keverés homogenizálás mellett megindul a metános erjedéssel a szervesanyag lebontás. Ez egy bonyolult folyamata, melynek alapanyagai az iszapban lévő: • fehérjék, szénhidrátok, zsírok. A lebontás (az iszapfermentáció) két fokozatban megy végbe: • az első fokozatban a nagymolekulájú szerves vegyületek kismolekulájú vegyületekké redukálása két, egymástól nem tisztán elválasztható lépésben valósul meg. A szerves óriásmolekulákat hidrolízis során el kell bontani. Az enzimatikus hidrolízis végtermékei a savképző baktériumok a hidrolízis során keletkező molekuláris kötéseket megtámadják, és alacsonyabb molekulájú bomlástermékekre bontják le: alkoholra, szerves savakra, aminosavakra, széndioxidra, kénhidrogénre és metánra. • a másik fokozatban a metánbaktériumok a savképzés bomlástermékeit hasznosítják úgy, hogy a szerves anyagokat metánra (CH

4), széndioxidra (C0

2) bontják le. A savképző és metántermelő baktériumok szimbiózisban élnek egymás mellett. A rothasztóba betáplált 3,0-6,0% szárazanyagtartalmú iszap - mintegy 15-25 napos tartózkodási idő alatt -szervesanyagának mintegy 50%-a lebomlik, és biogázként kerül elvezetésre. A másik végtennék pedig, mint stabilizált iszap távozik a rothasztóból. 192