A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)
2. SZEKCIÓ: A VÍZELLÁTÁSSAL–VÍZKEZELÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI. VÍZKÖZMŰVEK AUTOMATIZÁLÁSA ÉS TÁVMŰKÖDTETÉSE - VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK AZ EU KAPCSÁN - Tóth Mária–Bártfai Miklós: A karsztrendszer visszatöltődésének folyamata és a vízminőség alakulásának kapcsolata az ÉDV Rt. karsztbázisain
vastartalom és kiugróan magas lett a mangántartalom, a kiemelhető vízhozam pedig minimális (50-100 l/min). Ezt a jelenséget a karsztrendszer visszatöltődésével lehet összekapcsolni, amely során a vízszint emelkedésével újabb repedésrendszerek, járatok kerültek víz alá és kapcsolódtak be a kút utánpótlódási területébe. A kút üzemeltetésével kialakuló depresszió hatására ezeket a repedésrendszereket kitöltő iszapos üledékek bemosódhatnak a kútba, illetve a környezetébe, akadályozva ezzel a vízbeáramlást. A kút jelenleg üzemen kívül van, és tartalék vízbázisként szerepel (7. melléklet). A dunaalmási vízbázis vízminősége hasonló a tatai Fényeshez, lényegesebb eltérés a hőmérsékletben (Dunaalmás 24 - 25 °C) és a vastartalomban (0,3 mg/I) van. Az elmúlt 10 év adatait vizsgálva megállapítható, hogy a dunaalmási vízbázis vízminősége stabil, egyik komponens esetében sem mutatható ki romló tendencia, függetlenül attól, hogy izotóphidrológiai vizsgálat során 1 TU alatti mennyiségben mutattak ki tríciumot, ami felszíni eredetű sérülékenységre utal. Sárisáp: A karsztakna vizében a rutin komponensek tekintetében nincs vízminőségi romlás, és az EU irányelveknek megfelelő vizsgálatok értékei is határérték alattiak. Az 1990-2000. közötti időszakot vizsgálva a nitrát-, klorid- és szulfáttartalom időnként megemelkedett, a határérték alatti intervallumban. Különösen szembetűnő ez 1994. és 1995. első fele közötti intervallumban (8. melléklet). Ez arra utal, hogy időnként más típusú víz keveredik a karsztvízhez, főleg csapadékosabb, magasabb vízállású időszakokban. A diagnosztikai vizsgálat során, többszöri trícium mérésekkel megállapítást nyert, hogy a karsztakna vize általában 50 évnél nagyobb felszín alatti tartózkodási idővel jellemezhető, a nagyobb hozamú termelés nem mobilizál felszínközeli járulékos készleteket. 5. ÖSSZEFOGLALÁS: Összességében megállapítható, hogy az elmúlt tíz év során a karsztrendrendszer visszatöltődése nem okozott veszélyes vízminőségromlást az Északdunántúli Vízmű Részvénytársaság karsztvizet hasznosító vízbázisainál. A vízminőség változását a vastartalom emelkedésében tapasztaltuk: elsősorban a Tatabánya XlV/a vízaknából kiemelt vízben (volt aktív vízvédelmi központ), ettől távolodva az esetleges romlási tendenciák mértéke enyhül. Sok esetben a nem megfelelő üzemeltetés (szakaszos üzemmód, ingadozó vízkivétel) okoz vízminőségi problémákat. Minden esetben további vizsgálatok, mérések szükségesek a visszatöltődés és a vízminőség hatékony nyomon követése, és a helyes következtetések levonása érdekében. Nagyon komoly segítséget ad ehhez, hogy minden karsztvizet hasznosító vízbázisunk szerepel az üzemelő, sérülékeny vízbázisok biztonságba helyezési programban. így lehetőség van minden esetben széleskörű vizsgálatokra, és a problémák teljes körű feltárására, lehetőség szerinti megoldására. Irodalom: 1. HYDROSYS Kft. (1999.): A tatai források visszatérésével kapcsolatos vizsgálatok és cselekvési program 2. KBFI-VITUKI (1993.): A tatabányai és dorogi karsztvízművek hidrogeológiai védőidomának vízföldtani szakvéleménye Kutatási jelentés 177
