A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

2. SZEKCIÓ: A VÍZELLÁTÁSSAL–VÍZKEZELÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI. VÍZKÖZMŰVEK AUTOMATIZÁLÁSA ÉS TÁVMŰKÖDTETÉSE - VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK AZ EU KAPCSÁN - Rung Attila: Arzénmentesítés során keletkező iszap elhelyezésének lehetőségei

ARZÉNMENTESÍTÉS SORÁN KELETKEZŐ ISZAP ELHELYEZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI RUNG ATTILA BÉKÉS MEGYEI VÍZMŰVEK VÁLLALAT, BÉKÉSCSABA Bevezetés Az ivóvíz arzéntartalmával kapcsolatos probléma az Országos Közegészségügyi Intézet 1981­ben, egy nemzetközi kutatási program keretében végzett felmérése során éppen Békés Megyében, a szarvasi vízmű egyik kútjának vizsgálatakor merült fel. Itt találtak először a jelenlegi határértéket jelentősen meghaladó mennyiségű arzént az ivóvízben. Az arzénszennyezés méretének és területi kiterjedésének megállapítására vizsgálatok kezdődtek, melyek során azt állapították meg, hogy a probléma Békés Megyében a legnagyobb, de távolabb is vannak veszélyeztetett területek. Az arzén egészségkárosító hatása statisztikai adatokkal bizonyítható, rákkeltő hatása van és okozhat öröklődési rendellenességeket, bőr- és érrendszeri elváltozásokat is. A károsító hatások természetesen függnek a dózistól, a hatásidőtől és a vegyület jellegétől. Azt már rögtön az első vizsgálatok során megállapították, hogy az arzén természetes eredetű, a víz által nehezen oldható formában van jelen, oldhatósága függ a víz minőségétől, ebből következik, hogy koncentrációja a mélységtől függően változik. A probléma felismerését követően minisztertanácsi rendelet született a dél-alföldi települések egészséges ivóvízellátásának programjáról, mely a veszélyeztetettség mértékétől függően rangsorolja a megoldandó feladatokat és körvonalazza a műszaki megoldás lehetőségeit is. A program szerint az ivóvíz arzéntartalmát az I. ütem eredetileg 1988-ra tervezett befejezéséig 0,1 mg/l alá, az 1995-re tervezett teljes befejezésig pedig a határérték (0,05 mg/l) alá kívánták csökkenteni. Ekkor készült el Békés Megye vízellátás-fejlesztési rendszerterve, amely szerint a feladatot három kistérségi vízművel - amelyek víztisztítókat is tartalmaztak -, valamint egyedi víztisztító berendezésekkel lehet megoldani. A jelen előadás a víztisztítók működése során keletkező arzéntartalmú vas- és mangán-hidroxid iszap ártalmatlanításának lehetőségeivel foglalkozik. Az arzénmentesítési technológia rövid ismertetése Az arzénmentesítés minden vízmű esetében egy komplex víztisztítás egyik részfeladata, mivel Békés Megye északi részén a nyersvíz tartalmazhat határérték feletti mennyiségű jódot, metánt, ammóniát, vasat, mangánt és szerves anyagot is. Az arzénmentesítési technológia konkrét kialakítása természetesen függ attól, hogy milyen más anyagokat kell eltávolítani a vízből, azonban főbb elemeiben minden itt működő tisztítómű esetében azonos. Az arzénmentesítés három fő lépése: az arzén oxidálása hármas vegyértékűből ötös vegyértékűvé az eltávolítandó arzént is tartalmazó vas-hidroxid csapadék létrehozása a csapadék kiszűrése Az arzén oxidációja klórgázzal és kálium-permanganáttal történik, egyes vízmüveknél kiegészítve levegő adagolásával is. Amennyiben sok a metángáz, a gázmentesítés is a 164

Next

/
Thumbnails
Contents